Szakadék a gazdaság és az egyetemek között
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezésére tegnap egyeztető megbeszélést tartottak a rektorok a gazdasági élet képviselőivel a felsőoktatás megújításának lehetőségeiről. A találkozón sok mindenről szó esett, és bár a kamara hivatalos kommünikéje leszögezi, hogy az MKIK következetesen kiáll Magyarország versenyképessége mellett, azonban ennek egyik kulcselemét, a felsőoktatás 2013-as költségvetését nem érintették a megbeszélésen.
Pedig fontos téma, hiszen az ágazat költségvetési támogatása a 2010-es kormányváltás óta 180 milliárdról 123 milliárd forintra olvadt. A felsőoktatási intézmények immáron a működésképtelenség határán állnak, amelynek csak egyik, ám szimbolikus példája a szénszünet, amit azért kellett elrendelniük a vizsgaidőszak közepén, hogy valahogy kigazdálkodják azt a hétmilliárd forintot, amit a kormány az év végi zárolások során rájuk vert. Ennek éppen a versenyképesség miatt van igazán jelentősége: a fejlett országok legalább a GDP-jük egy százalékát fordítják a felsőoktatásra, míg Magyarországon idén ez az arány a fél százalékot sem éri el.
Egy évvel tehát az új felsőoktatási törvény elfogadása és két évvel az első Széll Kálmán Terv megjelenése után –ebben szögezte le a kormány, hogy túl kevés a kétkezi munkás, viszont sok a diplomás, így a felsőoktatási helyeket szűkíteni kell – a kormányfőre nagy befolyással bíró MKIK elérkezettnek látta az időt, hogy a gazdaság szereplőit és a rektorokat egy asztalhoz ültesse.
A találkozót követő sajtótájékoztatón a kamara elnöke, Parragh László azt mondta: a reálgazdaság és az egyetemi szakok közt szakadék van, amit egy fenntartható, a gazdasági igényekhez alkalmazkodó felsőoktatásnak át kellene hidalnia. Parragh László hozzátette: a gazdasági szereplők gyakran panaszkodnak arra, hogy a fiatal diplomásaik nem vettek részt minőségi gyakorlati képzésben, és nyelveket is kevesen beszélnek.
A gazdasági élet oldaláról Ábrahám László, a NI Hungary Kft. ügyvezetője pedig – a nyelvtudás hiányának említése mellett – azt kifogásolta, hogy a felsőoktatásban nem működik megfelelően a diplomás pályakövetési rendszer. Hozzátette: ösztönözné a szakképzésben a duális lehetőségek kibővítését, vagyis: a vállalathoz rendelt, gyakorlatorientált képzést.
– Megkésett ez a konzultáció, mert ha korábban megtörténik, néhány vakvágány elkerülhető lett volna – ezt mondta minderre Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora, az MRK egyetemi tagozatának elnöke, aki szemmel láthatóan az együttműködésre törekedve jegyezte meg: a rektorok többé-kevésbé egyetértenek a gazdasági élet képviselőinek észrevételeivel. Kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás konstruktívan áll a reformokhoz, számos változtatást azonban azért nem lehet elindítani, mert jogszabályok kötik az intézményeket, illetve nincs rá pénz. A Népszabadság kérdésére elmondta, hogy a diplomás pályakövetés valóban nem elég hiteles. A rektor szerint szükség lenne a munkaadók visszajelzéseire, mert csak így lehetne tudni, hogy ki hol helyezkedett el és mekkora fizetést kap.
Fábián István szerint a vállalatok motiváltabbak lennének a felsőoktatásba bekapcsolódni, ha például adókedvezmények útján ösztönöznék erre őket. A jó együttműködésre példaként említette a Debreceni Egyetem és a TEVA kapcsolatát. Az egyetemnek kihelyezett tanszéke van a gyógyszergyárban, ahol a tanszéken dolgozók mind-mind a cég munkatársai.
A megbeszélésen kamara és a rektorok abban állapodtak meg, hogy munkacsoportokba szerveződve dolgoznak ki javaslatokat a felsőoktatás minőségi átalakításához. A MKIK szerint a folyamatban kiemelt szerepe lesz a Balog Zoltán miniszter által javasolt, februártól felálló Felsőoktatási Kerekasztalnak. Az iparkamara szerint ennek a fórumnak a tagja az MKIK, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), az MRK, illetve a kormány. Az iparkamara e kérdésben inkább csak az óhaját fejtette ki: a HÖOK ugyanis hétfőn éppen ezt a felsorolást vetette ki a miniszterrel kötött megállapodásának szövegéből. A hallgatók azt szeretnék elérni, hogy a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat és a felsőoktatásban érintett szakszervezetek is asztalhoz ülhessenek.
E ponton érdemes megjegyezni, hogy a Hallgatói Hálózat tegnap Balog Zoltán miniszterhez fordult, emlékeztetve arra az Educatio-kiállításon tett kijelentésére, hogy nyitott a Hallgatói Hálózattal való párbeszédre. „A felajánlott lehetőséget megragadva arra kérjük, hogy jelöljön ki egy időpontot (amely a következő hét végénél korábbi) és egy helyszínt, ahol nyilvános beszélgetést folytathatnak önnel a hálózat tagjai, illetve az érdeklődő diákok” – írják tegnap keltezett nyílt levelükben, amelyre lapzártánkig a minisztérium nem reagált.
