A dokumentum – hasonlóan a korábbi igazságszolgáltatásról szóló, és az alapvető jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló munkadokumentumokhoz – összefoglalja az eddigi tapasztalatokat, kritikákat, de önálló megállapítást nem tesz. A tizenegy oldalas dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy a 2011-ben és 2012-ben eszközölt jogszabály-módosítások ellenére továbbra is aggályok maradtak fent a magyar szabályozást illetően.

A dokumentum főleg az EBESZ és az Európa Tanács elemzésére támaszkodva problémás területként kezeli a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére és megválasztására vonatkozó eljárást. A dokumentum szerint a mostani kinevezési eljárásokat úgy kell megváltoztatni, hogy garantálják a függetlenséget, hogy ne lehessen utasításokat adni, és hogy az elbocsátásokat ne lehessen politikai nyomásgyakorlás eszközeként alkalmazni.

A jelenlegi rendszert a munkadokumentum szerint úgy kell átalakítani, hogy az biztosítsa a politikai semlegességet. A szöveg többek között kifogásolja, hogy az MTI a közmédia kizárólagos hírszolgáltatója, illetve nem látja garantáltnak a közmédia szerkesztőségi és pénzügyi függetlenségét sem, ezeken a pontokon tovább módosítást szorgalmaznak. A regisztrációs kötelezettségben a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét vélik felfedezni.

Kifogásolják, hogy a jogszabályok megfogalmazása olykor túl tág értelmezésre ad lehetőséget, és aggodalmasnak tartják a kiszabható büntetések túlzott mértékét is. Az EP tavaly februári határozatában kérte fel a bizottságot, készítsen jelentést arról, összhangban áll-e a magyar jogrendszer az európai jog betűjével és szellemével. (A jelentés alapján az EP megfontolhatja, alkalmazza-e az uniós alapszerződés hetes cikkét, amely szerint végső esetben a szavazati jog is megvonható.)

A bizottság most munkadokumentumokat készít a bizottság tagjainak, tavaly ősszel egy delegáció is járt Magyarországon a helyzet felmérésére. Egyelőre nem tudni, mikorra készítik el a végleges jelentést. Ma mutatják be azt a jelentést is, amit a Vaira Vike Freiberga volt lett államfő vezetésével 2011-ben létrehozott független testület készített a sajtószabadság és médiapluralizmus támogatása érdekében. A Freiberga-bizottságot a magyar példából okulva tulajdonképpen azért hozta létre Neelie Kroes holland, médiaügyekben is illetékes EU-biztos, hogy az javaslatokat tegyen arra, milyen jogkörök esetleges megszerzésével lehetne hatékonyabban megvédeni a sajtószabadságot. Úgy tudjuk, ebben a jelentésben csak érintőlegesen foglalkoznak hazánkkal.