BKV: feldarabolásra előkészítve
Ezzel megnyílt az út a cég jogi szétválasztására. Formailag csupán a szétválási vagyonmérleg és a Fővárosi Közgyűlés határozata szükséges a beteljesedéshez. (Bár a hitelező bankoknak bizonnyal lesz ehhez néhány szavuk.) A közgyűlés támogatása, ha a Fidesz és Tarlós István főpolgármester is úgy akarja, aligha lehet akadály. Ám a hírek szerint a kormánypárti frakció és a városvezető között ebben sincs valódi egyetértés.
Tarlós István attól tart ugyanis, hogy ezzel ellehetetlenülne a városi tömegközlekedés. A másik oldal viszont úgy véli: ez bizonyosan hatásos válasz lehetne a finanszírozási gondokra. Az összesen 140 milliárd forintos büdzséből gazdálkodó Budapesti Közlekedési Központtól (BKK), illetve az alá tartozó BKV-tól 52 milliárd forint menetdíjbevételt várnak az idén. Ehhez jön még a fogyasztói árkiegészítés 16 milliárd forintja.
Az állami normatív támogatást azonban megszüntették, így ugrott vele 32 milliárd. Holott tavaly ezzel együtt is csak a fővárosi önkormányzat tízmilliárdos gyorssegélyével tudták felszínen tartani a céget. Idén a kormány csupán nyolcmilliárdot biztosít a BKV támogatására, azt is úgy, hogy megfordítja a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás arányát. Így a kerületek helyett a főváros kapja az iparűzési és az idegenforgalmi adóból keletkező budapesti bevételek 51 százalékát.
Ebből négy százalékot a közlekedés támogatására kell fordítania. Előzetes számítások szerint ez nyolcmilliárd pluszt jelent. De ezzel együtt is hiányzik 64 milliárd a BKK-BKV idei kasszájából. A városvezetés azonban alig 30 milliárd forint tervezett hiánnyal számol, mivel a központi költségvetésből kapott „pántlikázatlan” források jó részét ide csoportosítaná át. Csakhogy akkor az idén a tavalyinál is kevesebb jut kultúrára, hajléktalanellátásra, városüzemeltetésre. A gondok megoldásaként már júniusban a BKV szétválasztását ajánlotta a BKK. A közlekedési cég kötött pályás és buszos társaságra bontása a BKK szerint jelentős költségcsökkentést hozna a központi szolgáltatások racionalizálása, a keresztfinanszírozás megszüntetése, a kisebb üzemméretből adódó takarékosabb és rugalmasabb működés révén.
Ráadásul az új buszos cég a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel vehetne fel hitelt. A két főpolgármester-helyettes – Bagdy Gábor és György István – által jegyzett nyár elejei „saláta” előterjesztés két utat mutat be a szétválásra. Az egyik szerint a buszágazat kiválna a közlekedési vállalatból, míg a kötöttpályás-ágazatokat a BKV üzemeltetné tovább. Ebben a formában a BKV cégjogi értelemben megmaradna, míg a buszágazat egy másik gazdasági társasághoz kerülne. A másik megoldás értelmében a jelenlegi BKV megszűnne, a helyén két új gazdasági társaság jönne létre a BKV jogutódjaként. Lapunk korábbi információi szerint a járműparkot és a hozzá tartozó kiszolgáló egységeket használat szerint osztanák szét, míg az adósságállomány várhatóan a kötöttpályáságazatnál maradna.
Ezzel biztosítanák ugyanis a buszos társaság jövőbeni versenyképességét. A szétválás következményeként létrejövő társaságok – kezdetben legalábbis – a fővárosi önkormányzat tulajdonában maradnának a BKK felügyelete alatt. A BKV különválasztásának alapját a közgyűlés által januárban szentesített új buszüzemeltetési modell teremtette meg, amely lehetőséget teremtett külső vállalkozók bevonására. A folyamattól a járműpark jelentős megújulását várta a főváros. Ebből eddig egy igen viharos életű tender valósult meg, amelyet a Széles Gábor érdekeltségi körébe tartozó VT-Transman nyert meg. A vállalkozó vélhetőleg nem maradna tétlen az egész ágazat kiszervezésekor sem. A vidéki és a fővárosi szolgáltatók egy kézben egyesítve, politikai nyomás nélkül, piaci alapon működve valóban nyereségessé válhatnának, kiváló megrendelői piacot teremtve a felfuttatni kívánt hazai buszgyártásnak.
