Hatala minderre röviden válaszolt: mindkét esetben órákon belül elfogták a tetteseket.

E napirenden túlterjeszkedve később azt mondta, hogy a húszas évektől vezetett magyar bűnügyi statisztikák tanúsága szerint Magyarországon évente átlagosan 300 gyilkosság történik, plusz-mínusz húszszázalékos eltéréssel, és öt-tízévente fordulnak elő olyan brutális kegyetlenséggel végrehajtott, több áldozatot követelő bűncselekmények, amelyek a történtek idején országos felháborodást váltottak ki. Az utóbbi években a 250-et sem érte el a halált okozó bűncselekmények száma, a szándékos emberöléseké pedig a százat is alig haladta meg. A múlt év december 16-tól napjainkig elkövetett élet- és testi épség elleni bűncselekményekről szólva a főkapitány elmondta, azok 75-86 százalékát a rendőrség már felderítette, a többségét órákon belül.

Kocsis Máté, a bizottság fideszes elnöke csak ezt követően tisztázta, hogy a rendkívüli bizottság ülés legfőbb célja valójában a rendőrség tekintélyének védelme. Azt mondta, „a rendőrség társadalmi megítélése nem játék”, s ha valakinek, a honvédelmi és rendészeti bizottságnak kötelessége kiállni a testület mellett, különösen akkor, ha ilyen hatékonyan dolgoznak, mint azt az év elején közfelháborodást okozó ügyekben tették. Ezen a ponton Kocsis Máté akár be is rekeszthette volna az ülést. Néhány kormánypárti képviselő azonban még dicsérte egy ideig a rendőrséget, majd a kormányt, amelynek rendészeti politikája szerintük visszahúzta az országot a szocialista kormányok keltette közbiztonsági válságból. A Jobbik képviselői is elismeréssel szóltak a rendőrség munkájáról, majd képviselői hosszas magyarázkodásba kezdtek arról, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos kritikájukat nem a rendőrségnek, hanem a Belügyminisztériumnak címezték. Juhász Ferenc (MSZP) csalódottságának adott hangot, hogy a bizottság kormánytöbbsége nem állt elő „a 66 csapás” tervével, nem kezdeményezte Pintér Sándor menesztését, mert szerinte „egy egészen másfajta politikai szándék szelídült a rendőrség előtti tisztelgéssé...” Később ezt a kijelentését Kocsis Máté azzal utasította vissza, hogy senki nem akart itt puccsot elkövetni Pintér Sándor ellen, és emlékeztette Juhászt, hogy a rendőrség Pintér irányítása alatt érte el a most elismert eredményeket. „Ha önöknek is lett volna egy Pintér Sándoruk, nem kellett volna fél tucat szakminisztert elfogyasztaniuk a kormányzásuk ideje alatt és akkor talán az ország közbiztonsága sem került volna válságba”.

Juhász azonban fenntartotta azt a véleményét, hogy egy hamvába holt pancserpuccs tanúi lehettek mindazok, akik figyelték az elmúlt napok fideszes kommunikációját, majd azt javasolta, hogy hagyja abba a Fidesz a cigánysággal kapcsolatos kettős beszédet. Juhász a Jobbik képviselőinek legnagyobb meglepetésére egyetértett a radikális párt azon véleményével, hogy bizonyos bűncselekményeket nagyrészt romák követnek el, de szerinte erre egy hatékony romaintegrációs politika lenne a jó válasz.

A hogyan tovább kérdésére válaszul a Jobbik újra felvetette, induljon társadalmi vita a halálbüntetés visszaállításáról, valamint javasolták a csendőrség felállítását, valamint az önfenntartó börtönök létesítésének gondolatát. A végére már unalomba fulladt ülésen azonban a képviselők végül csak arra bólintottak rá, hogy az egyik tavaszi rendes ülésükre a Belügyminisztérium fogalmazza meg az álláspontját az elhangzott javaslatokkal kapcsolatban.

Hatala József (középen) rövidre fogta