Később az ügyészség nyomozástechnikai kérdésnek minősítette, hogy a gyanúsítottat kihallgatás és vallomástétel közben előzetes letartóztatással fenyegetik. A hatodrendű vádlott négy hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Mint mondta, erről másodfokon az a Szívós Mária bíró döntött, akit később a kétharmados Fidesz-többség alkotmánybíróvá választott. Mátay-Horváth Évát a vádirat szerint folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja az ügyészség, amit a vádirat szerint felbujtóként követett el. A vádirat szerint Mátay-Horváth – Lelovics Ottóval együtt – fontos tagja volt a Hagyó Miklós által vezetett bűnszervezetnek, hiszen ők Hagyó közvetlen bevonása nélkül is képesek voltak a Hagyó által képviselt érdekeknek megfelelő döntéseket hozni, utasításokat adni, és azokat a BKV Zrt. vezetői felé közvetíteni. Ezenkívül Mátay-Horváth Éva a vádirat szerint arra utasította Regőczi Miklóst, a BKV kommunikációért felelős vezérigazgató-helyettesét, hogy több pénzes megbízást adjon az F.F.V.D. Bt.-nek, amelynek a vezetője az élettársa, Mátay László volt. A vádirat szerint a szerződések megkötésére mindhárom esetben azért került sor, hogy jól fizető megbízásokat szerezzen a párja cégének. Az erre költött pénz a veszteséges BKV Zrt. szempontjából szükségtelen és felesleges kiadás volt.

Mátay-Horváth Éva vallomásában cáfolta, hogy ő Hagyó Miklós utasításait közvetítette volna a BKV vezetőinek. A vádirat által megnevezett időben ő még nem dolgozott Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesi kabinetjében, hanem a DBR Metró Projekt sajtósa volt, ekként a BKV vezetőinek nagyon alacsony beosztású beosztottja – hogyan adhatott volna ő nekik utasításokat, amikor ezt a szervezeti és működési szabályzat sem tette lehetővé? Azt nem tagadta, hogy első alkalommal ő hívta fel Regőczi Miklós figyelmét az F.F.V.D. Bt.-re, mint alkalmas rendezvényszervező cégre, de a szerződést nem ő bonyolította, a társaság a munkát elvégezte, olcsóbban és jobb minőségben, mint az előtte és utána hasonló feladattal megbízott külső cégek. Az nem bűncselekmény, hogy ajánlott egy olyan vállalkozást, amelyet ő megbízhatónak ismert.

Arra a vádpontra, hogy ezek a megbízások szükségtelenek voltak egy súlyosan veszteséges cég számára, Mátay-Horváth Éva azt mondta: erről egyetlen kommunikációs szakvéleményt sem szerzett be az ügyészség. Azon az alapon, ahogyan a vádirat megítéli, azt is lehetne mondani, hogy egy súlyosan eladósodott országban bűncselekmény tűzijátékot tartani a nemzeti ünnepen.

A hatodrendű vádlott azt is felolvasta vallomásában, hogy a nyomozó hatóság vádalkut ajánlott neki. Ki is töltöttek egy erről szóló szándéknyilatkozatot. Miután hosszú ideje börtönben volt már, nem láthatta a gyermekét, a szüleit és a párját, ráállt, hogy Puch Lászlóról, az MSZP akkori pénztárnokáról elmondja az ügyészségnek, amit tud. (Az ügy ismerői szerint Hagyó Miklós politikai megerősödése elsősorban Puch László köreit zavarta. – A szerk.) Meg is tette, de a vádalkuról és a büntetlenségéről szóló megállapodás ezután sem született meg. Ehelyett a nyomozók váltig azt erőltették, hogy mondjon terhelő dolgokat Hagyó Miklósra is. Ő azonban azt mondta, Hagyóra nem tud olyan dolgokat mondani, amelyeket bizonyítékokkal tudna alátámasztani, a Demszky Gáborra és Puch Lászlóra vonatkozó dolgok pedig már nem érdekelték a vallatókat, így végül a Puchra tett vallomását visszavonta.

Bárándy Péter, Mátay-Horváth Éva ügyvédje a tárgyalás kezdetén indítványozta, hogy „hatáskörrel rendelkező bíróságra tegyék át az ügyet”. Álláspontja szerint a Kecskeméti Törvényszék nem rendelkezik hatáskörrel az ügyben azt követően, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelyek a per Kecskemétre helyezéséhez jogalapot adtak. A bíróság ezt az indítványt elutasította, miként azt is, hogy függesszék fel a tárgyalást, és kérjenek állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró szerint a kijelölés a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény alapján történt, azt pedig nem érinti az Alkotmánybíróság döntése, ezért Kecskeméten folytatják a tavaly június óta folyó tárgyalássorozatot.

SZEGED

Hagyó Miklós és Mátay-Horváth Éva megérkezik a tárgyalóterembe