A lapok sejtetni engedik, hogy információjuk azokból a ma még titkos minősítésű lehallgatási anyagokból való, amelyeket nemrég találtak meg az NBH utódszervezetének, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak az irattárában, és amely Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóiról készült. Korábbi információink szerint a szóban forgó felvételt valamikor 2008 nyarán Laborc egyik helyettese készítette, aki szintén jelen volt a találkozókon.

A Heti Válasz cikke szerint Kósa Lajos, Rogán Antal és Lázár János voltak azok a célszemélyek, akikről Portiknak információt kellett gyűjtenie – vagy gyártania. Cserébe Portik azt kérte volna, hogy távolítsák el a beosztásukból, illetve a testületből a rá nézve veszélyes, illetve általa korruptnak tartott rendőröket. Ezt Laborc és Szilvásy is cáfolta. Előbbi visszautasította azt is, hogy annyira oktalannak nézzék, hogy egy általa tudottan lehallgatott beszélgetésen adna törvénysértő megbízásokat egy ismert bűnözőnek.

Szilvásy György szerint a cikkek minden egyes állítása valótlanság. Emlékeztetett rá, hogy a Portik–Laborc-találkozókról készült hangfelvételek és jegyzőkönyvek titkos minősítésűek, ha azokból idézték volna a hivatkozott állításokat, államtitkot sértettek volna, és e mellett a jelenlegi igazságszolgáltatás sem mehetne el szó nélkül. Részben épp ezért nem állítják, hogy a birtokukban van a kérdéses dokumentum vagy annak egy része. Másrészt azért sem hivatkoznak rá, mert így szabadon írhatnak bármit – fogalmazott Szilvásy –, aki szerint a mostani sajtótámadás része annak a sorozatnak, amelyben Fideszhez közeli csoportok és újságírók rájuk akarják sütni a bélyeget, hogy kormányzásuk idején nemtelen célokra használták volna a titkosszolgálatokat.

Szilvásy furcsállotta, hogy Kósa Lajos ügyét is idecitálták a szerzők. Kósáról ugyanis 2010 tavaszán egy Portikkal kapcsolatban álló vállalkozó állította azt, hogy személyesen vitt neki több millió forint kenőpénzt. A volt titokminiszter azonban emlékeztetett rá, hogy az állítólagos vesztegetésről szóló felvétel 2007-ben készült. Tehát több mint egy évvel az előtt, hogy a Portik–Laborc-találkozók lezajlottak volna.

A volt titokminiszter nem zárta ki, hogy e kreált megfigyelési ügy a Fideszen belül dúló belharcok része. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy vajon miért pont a megnevezett három fideszes politikus neve vetődött fel ebben az összefüggésben. Szerinte – idézzük – „nem zárható ki, hogy bizonyos fideszes körökben azt gondolják, mi annak idején megtudtunk valamit róluk, amit most ők, házon belül, felhasználhatnának a belharcaikban. De az is lehet, hogy csak rajtunk akarnak ütni, ha már a többi hasonló koholt ügyben csütörtököt mondtak.”

A honvédelmi és rendészeti bizottság csütörtöki ülésén több olyan honatya is részt vett, aki a nemzetbiztonsági bizottságnak is tagja. Éppen a szóban forgó anyagok titkosságára tekintettel egyikük sem akart nyilatkozni arról, hogy a dokumentumokból származhattak-e a Heti Válaszban közölt információk. A Népszabadság információja szerint a nemzetbiztonsági bizottság várhatóan február elején hallgatja meg a Portik–Laborc-találkozók ügyében Szilvásy Györgyöt. Feltehetőleg ott és akkor is szóba kerül majd Portik állítólagos magánügynöki szerepe és működése. Már csak azért is, mert több képviselő, elsőként Kocsis Máté, a rendészeti bizottság fideszes elnöke is sürgette már az anyag nyílttá tételét. Ha ez megtörténik, bárki elolvashatja majd, hogy pontosan miről is beszélgetett egymással Laborc Sándor és Portik Tamás.

Laborc Sándor