Az OMMF elnökét négy évvel ezelőtt a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai azon a napon vették őrizetbe, amikor éppen sajtótájékoztatót kívánt tartani a szervezet 2008-as tevékenységéről. Utóbb kiderült, a munkaügyi hatóságnál akkor már több mint egy éve folyt a titkos nyomozás, amely számos bűncselekményt tárt fel. Ezek mindegyike az OMMF által a gazdasági társaságok ellenőrzése során hozott jogerős határozatokhoz kapcsolódott. A munkaügyi szabálytalanságokat elkövető cégeket a hatóság általában pénzbírsággal sújtotta, de a jogerős elmarasztalás egyúttal azt is jelentette, hogy az érintett vállalatok bekerültek egy számítógépes nyilvántartási rendszerbe. Az interneten elérhető nyilvános listán szereplő cégek további jogkövetkezményként nem vehettek részt állami pályázatokon, közbeszerzéseken.

A törvényszék ítélete szerint Papp István bizonyíthatóan 12 esetben adott szóbeli utasítást a munkatársainak arra, hogy bizonyos cégeket vegyenek le erről a listáról. A kivételezett vállalkozások így jogtalan előnyhöz jutottak, hiszen mentesültek egy hátrányos jogkövetkezmény alól. A törvényszék szerint ugyanakkor a szóban forgó 12 vállalat közül utóbb csupán ketten éltek a váratlan lehetőséggel, a többiek nem vettek részt sem közbeszerzésen, sem állami pályázaton.

A cégek általában személyes találkozó keretében, elektronikus levélben vagy írásban benyújtott méltányossági kérelem formájában keresték meg Papp Istvánt, akinek azonban nem lett volna joga arra, hogy ezeket a kéréseket ebben a formában teljesítse. Az ítélet kitér rá: nem merült fel olyan adat, hogy az OMMF elnöke bármilyen ellenszolgáltatást fogadott volna el a kérések teljesítése fejében. A vádlottak a tárgyalás során egyebek mellett azzal védekeztek, hogy az általuk tett lépésekkel nemcsak az érintett vállalatokat, hanem számos munkahelyet is megmentettek.

A törvényszék az ítéletében számos ponton bírálta az ügyben eljáró nyomozó hatóság munkáját. Kiderült például, hogy 2008-ban szabálytalanul rendelték el a titkos információgyűjtést, így az ennek során beszerzett bizonyítékokat a bíróság nem vehette figyelembe az ítélet meghozatalakor. Galajda Ágnes tanácsvezető bírónő azt is megemlítette, hogy az OMMF számos hivatalos irata egyszerűen eltűnt, nagy valószínűséggel maguk a vádlottak semmisítették meg azokat még 2008 őszén, holott a nyomozóknak lehetőségük lett volna mindezt megakadályozniuk.

Az elsőfokú ítéletből kiderült, hogy az ügyben a legfőbb bizonyítékot egy zöld füzet jelentette: a nyomozás során került elő az OMMF egyik munkatársa által vezetett füzetecske, amelybe valaki rendre bejegyezte azokat az ügyeket, amelyeknek az elintézését a vádlottak szóban rendelték meg a beosztottaktól, de arra hivatalosan írásban soha nem adtak utasítást. A törvényszék a zöld füzet feljegyzései alapján 12 esetet tudott bizonyíthatóan rekonstruálni, ám a bírónő szóbeli indoklásában megjegyezte, feltehetőleg ennél jóval több ügyben jártak el hasonló módon az OMMF vezetői.

Papp Istvánnak és Cs. Zoltánnak már nem kell börtönbe vonulnia, mivel nagyjából annyi időt töltöttek előzetes letartóztatásban, amennyit most büntetésként kiszabott rájuk a bíróság. Ráadásul a törvényszék ítélete még nem jogerős, az elmarasztalt vádlottak felmentésért fellebbeztek. Az ítélethirdetést követően Papp nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre, csupán annyit mondott, hogy a tárgyalóteremben elhangzottaknak semmi közük a valósághoz.

Sötét ügyek