Ezt az ingyenes frekvenciát a rádió még a 2010-es választások előtt nyerte el, de sem az akkori médiahatóság (ORTT), sem annak jelenlegi jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem kötött vele szerződést. Az elsőfokú bíróság februárban a Klubrádiónak adott igazat, és létrehozta ezt a műsorszolgáltatási szerződést. A hatóság azonban fellebbezett, mert szerinte az új médiatörvény alapján csak hatósági szerződéssel lehet frekvenciához jutni, ami a médiahatóság jogköre, nem pedig polgári bíróságé. Másrészt szerintük a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet. A Médiatanács fellebbezésének az ítélőtábla annyiban adott helyt, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az új médiatörvényt, és ezt nem is indokolta. Magát a szerződést létrehozó elsőfokú döntést azonban az ítélőtábla megalapozottnak találta, csak az indoklást hiányolta, hogy miért a polgári törvénykönyv, és nem a médiatörvény alapján hozták létre a szerződést. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban novemberben ismét úgy döntött, hogy létrehozza a Klubrádió műsor-szolgáltatási szerződését.

Adásban

A Klubrádió vezetője már a novemberi ítélethirdetés után is a további pereskedés helyett kompromisszumot ajánlott Szalai Annamáriának, de a hatóság akkor azt válaszolta, hogy csak az ítélet írásos változatának kézhezvétele után tudják kialakítani végleges álláspontjukat. Ezt a Klubrádió és a hatóság is a múlt héten megkapta.

Arató András lapunknak elmondta: a levélben emlékeztette a hatóság elnökét, hogy az NMHH évek óta peres viszonyban áll a Klubrádióval. Ez idő alatt hat bírósági ítélet erősítette meg, hogy a Klubrádió műsorszolgáltatására nemcsak igény van, hanem joga is van tevékenységét folytatni.

Az áldatlan állapotok gyors rendezése és a további károkozás elkerülése érdekében javasolja, hogy a hatóság ne fellebbezzen az elsőfokú ítélet ellen, hanem a lehető legrövidebb idő alatt teremtsék meg a Klubrádió számára a tartós működés feltételeit akár a 92,9-es, akár a 95,3-as frekvencián a közösségi műsorszolgáltatás feltételrendszere alapján. Arató szerint a versenysemlegességet csak az szolgálná, ha a Klubrádió is közösségi frekvenciát kapna, ugyanúgy, mint a Lánchíd, a Mária, a Katolikus, az Európa, a Gazdasági Rádió és az InfoRádió is.

A hatóság kérdésünkre azt válaszolta: január 4-én kapták kézhez a bíróság ítéletét, és 15 nap áll rendelkezésre a fellebbezés benyújtására.

„A hatóság tanulmányozza az ítéletet, és ezt követően a vonatkozó jogszabályokban foglalt eljárási határidők betartásával dönt a további lépésekről” – közölték. A Klubrádió jogi úton tovább küzd a 95,3-as frekvenciáért. E perben három jogerős döntés született, de azokat a Médiatanács nem hajtja végre. A testület december végén az ügyészség állásfoglalása alapján visszavonta a 95,3-asra kiírt pályázatot egy évvel ezelőtt lezáró döntését. Ezzel a határozattal a hatóság lényegében ismét kizárta a 95,3 MHz-es frekvencia pályázatából az összes pályázót, köztük a Klubrádiót, és eredménytelennek nyilvánította a folyamatot. A döntés ellen a Klubrádió már fellebbezett. A bíróság várhatóan január végén hoz jogerős ítéletet.