A Ferenciek terénél lévő metróaluljáróban egy-egy hétköznapon több mint tíz hajléktalan alszik. A földön fekvők az aluljáró negyedét-ötödét elfoglalják. A Blaha Lujza téren is nagyon sokan vannak. Tarlós István főpolgármester nem véletlenül épp a Ferenciek terére hívta Szabó Máté ombudsmant hajléktalannézőbe, hogy együtt szemrevételezzék az Alkotmánybíróság döntése nyomán kialakult helyzetet. Az alapvető jogok biztosa nem vállalkozott a közös aluljáró-látogatásra. Közleménye szerint a pár perces közszereplés nem megoldás a helyzetre. Az AB novemberben alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvény azon részét, amely szabálysértéssé minősítette a közterület „életvitelszerű lakhatásra használatát”. A bírák felhívták a figyelmet arra: a hajléktalanság szociális és nem rendészeti kérdés. A döntés Szabó Máté ombudsman beadványa nyomán született.

Az ombudsman vasárnap közölte, hogy személyesen és munkatársai révén is tájékozódott a helyzetről. Szerinte az alkotmánybírósági döntés óta valóban többen választják a közterületen lakást, mint amikor ezt még pénzbírsággal sújtották. Hozzátette, hogy a hajlék nélküliek „nagyszámú és rendszeres köztéri jelenléte valóban ütközik az aluljárók és metróállomások forgalmi és civilizációs elvárásaival”. Ugyanakkor szerinte erre nem válasz a gyors, villámcsapásszerű várospolitikai és hatósági fellépés, az érintettek kiűzése. Szabó Máté is kiemelte, hogy a megoldás egyfelől szociális jellegű, másfelől a ténylegesen elkövetett szabálysértések és bűncselekmények szankcionálása, nem pusztán a hajléktalan lété.

– Senki nem gondolhatja azt, hogy az egyes aluljárókban uralkodó állapotok méltóak az emberi léthez – mondja Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. Az alapítvány és társintézményei utcai szociális munkásai kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a legforgalmasabb aluljárókban éjszakázók is elfogadható szálláshelyre, emberibb körülmények közé kerülhessenek. Együttműködve a rendőrséggel és a közterület-felügyelettel, rendszeresen ellenőrzik a fontosabb aluljárókat, többek között a Blaha Lujza teret, a Kálvin teret, a Nyugati teret, a Deák teret és a Corvin-negyedet.

Aknai Zoltán szerint az, hogy érzékelhetően nőtt a hajléktalan emberek jelenléte, elsősorban az időjárás és nem az AB-döntés következménye, az azonban tény, hogy az aluljárókban éjszakázók egy része másképp is viselkedik. Tapasztalataik szerint néhány aluljáróban gyakoribb lett a nyilvános vizelés, a szemetelés, a garázdaság, amelyek az AB-döntéstől függetlenül szankcionálhatók. Csakhogy az elmúlt időszakban mintha kevésbé vennék szigorúan ezeket, mint korábban.

– Ha valaki csak ül vagy fekszik a földön, az nem büntethető. De a garázdaság, a közbotrányokozás, a közszeméremsértés ugyanúgy szankcionálható lenne, ahogy korábban is az volt – teszi hozzá. Aknai Zoltán furcsának tartja, hogy bekamerázott aluljárókban megsokszorozódhattak az ilyen események.

Lapunknak név nélkül nyilatkozó szociális munkások ugyanakkor megerősítették: az utóbbi egy-másfél hónapban romlott a helyzet a Ferenciek terénél lévő és a Blaha Lujza téri aluljárókban. Hangsúlyozták azonban, hogy a sok ezer hajléktalannak csupán egy része tartozik azok közé, akik valamilyen szabálysértést, bűncselekményt követnek el.

– Felügyelőink a szolgálatuk során visszatérő ellenőrzéseket végeznek az aluljárókban és a kiemelt közterületeken egyaránt. Mindenképpen a leghatározottabb, leghatékonyabb eszközökkel próbálunk fellépni olyan esetekben, ha valaki köztisztasági szabálysértéssel vagy garázda viselkedéssel zavarja a környezetét – tájékoztat Miklós István, a fővárosi közterület-felügyelet szolgálati igazgatóhelyettese. Hozzáteszi: csak tettenérés esetén intézkedhet a felügyelő.

A hatékonysághoz szerinte együttműködésre van szükség a rendészeti hatóságok, a rendőrség, a közterület-felügyelet és a szociális ellátórendszerben dolgozók részéről, amely két éve hatékonyan működik is. – Reméljük, az új helyzetben is működőképes lesz, bár jelenleg az AB döntése miatt mindennemű intézkedés komoly ellenállásba, nehézségekbe ütközik – fűzi hozzá.

Szociális munkások attól tartanak, hogy a romló állapotok növelhetik a lakosság ellenszenvét a fedél nélkül élők iránt. Mindez a hajléktalanságról szóló legújabb nemzeti konzultáció előtt történik, amikor a kormány arra vár majd felhatalmazást, hogy az AB döntése ellenére is büntethetővé tegye a hajléktalanságot.

A Ferenciek terénél