Háborús övezet
A bizottság ülésén újabb negatívumok derültek ki, amelyek közül az egyik legkirívóbb az, hogy a kivitelező még mindig több százmillió forinttal tartozik számos alvállalkozónak. A 7,5milliárd forintos beruházás bekerülési költségéből a város eddig összesen 3,4 milliárdot utalt át a konzorciumot eddig vezető cégnek, a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom Zrt.-nek, ám a cég még mindig nem rendezte a tartozásait egyes beszállítók és alvállalkozók felé. A 3,4 milliárdból 1,5 milliárd forint volt az előleg, míg a fennmaradó összeget a város két részszámla ellenében fizette ki.
A beruházás független mérnöke, Kanda Imre szerint vannak tartozásai a konzorcium másik cégének, a budapesti Tóth T.D. Kft.-nek is, a fizetési kötelezettségeit egyedül a hármas debreceni tagja, a Keviép Kft. teljesítette. Az ülésen nem véletlenül tette fel ezt a rövid kérdést Varga Zoltán, a baloldali DISZ önkormányzati képviselője: „hol a pénz?”. Igaz, kérdésére azonnal választ is kapott Kanda Imrétől: „hol lenne, hát a fővállalkozónál”. A város ugyanis annak rendje és módja szerint fizetett az Arcadomnak, ám arra természetesen nincs rálátása az önkormányzatnak, hogy a társaságnál miféle pénzmozgások történtek. Arra, hogy mi is történhetett, Dobrossy István, a már említett DISZ képviselője adott lehetséges magyarázatot. Szerinte az előleg szerepe a magyar beruházási gyakorlatban prostituálódott, mivel azt a vállalkozók sok esetben más projektjeikből eredő, korábbi kötelezettségeik finanszírozására használják fel, így emiatt még előleg-visszafizetési bankgarancia mellett sem tanácsos előleget adni. Hogy ez esetben mi történt, azt egyelőre nem tudni, és vélhetően Demján Sándor sem fog erre a bizottság előtt magyarázatot adni, mivel a testületben tegnap senki sem indítványozta az üzletember meghallgatását.
Az ülésen a képviselők meghallgatták Patai Lajos összefoglalóját, aki a villamospályára kiírt közbeszerzés idején a programvégrehajtási csoport vezetője volt a városházán, s jelenleg nyugdíjas tanácsadóként segíti a hivatalt. A szakember azt mondta, hogy a beruházás először akkor került időbeli csúszásba, amikor 2010 ősze helyett 2011 végén, vagyis több mint egy év késéssel sikerült eredményt hirdetni a villamosbeszerzésre kiírt közbeszerzési pályázaton. Az ATK-Konzorcium legalábbis arra hivatkozott, hogy hónapokig azért nem tudta elkezdeni a pályaépítést, mert még nem lehetett tudni, hogy a vonalon milyen jármű fut majd, azaz fontos műszaki paraméterek hiányában egyes munkálatokhoz hozzá sem kezdtek. Patai Lajos ugyanakkor megjegyezte: a kivitelező már a beruházás kezdetén mintegy másfél hét leforgása alatt összesen 86 követelést juttatott el a városházára, s bizonyos többletmunkák miatt újabb forrásokat kívánt kicsikarni. Ezeket a követeléseket a hivatal nem tartotta jogosnak, ezért nem teljesítette. Kitért arra is, hogy miután a beruházás tavaly megfeneklett, a felek döntnököt kértek fel a helyzet kivizsgálására. A döntnöki jelentést azonban a városháza nem fogadta el, annak egyik sarkalatos megállapítása ugyanis az volt, hogy „felróható magatartás egyik féllel szemben sem állapítható meg”, azaz: a döntnök voltaképpen nem marasztalta el a kivitelezőt az önkormányzat által sérelmezett késedelmes munka miatt. A képet nagyban árnyalja, hogy a bizottsági ülésen Gondola Zsolt, a Független Fórum képviselője rámutatott: talán hiba volt a jelentés elkészítésével olyan döntnököt megbízni, aki tagja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, amelynek az elnöke nem más, mint a villamosberuházásban érdekelt Demján Sándor. Kanda Imre mérnök erre azt válaszolta, hogy nem volt tudomása erről, de ha ez így van, akkor az összeférhetetlenséget a döntnöknek jeleznie kellett volna.
Balázs Ákos fideszes önkormányzati képviselő, a tulajdonosi bizottság elnöke az elhangzottakat így foglalta össze: a késedelem két legfőbb oka tehát az volt, hogy a járműtender eredménytelensége miatt a kivitelező később kezdhette meg a munkát, másrészt nem fizették rendesen az alvállalkozókat, így azok levonultak a munkaterületről. Hozzátette: ebből az következik, hogy a beruházás időbeli csúszása miatt nem a debreceni önkormányzatot terheli felelősség.
A bizottság jövő kedden folytatja a munkáját.