Az új választási rendszerben 106 egyéni és 93 listás mandátumot osztanak szét. A listás szavazatok megoszlása nagyjából arányos, azaz negyven-negyvenöt százalékos eredménnyel harminckilenc-negyvenhárom mandátumot lehet szerezni, míg tízszázalékos listás eredménnyel kilenc mandátumhoz lehet hozzájutni – feltéve, ha a tízszázalékos párt minden egyéni választókerületben állít töredékszavazat szerzésére képes egyéni jelöltet. A Fidesz által újraírt választási keretekből az következik, hogy a minimális parlamenti többséghez is meg kell szerezni az egyéni körzetek több mint felét, a stabil kormánytöbbséghez pedig az egyéni mandátumok közül legalább hatvanöt-hetvenre szükség van a végelszámolásnál; számítások szerint a kétharmados többséghez a százhat egyéni körzetből legalább nyolcvanat be kell húznia egy adott erőnek vagy tömbnek.

Ahhoz, hogy egy ellenzéki párt (esetleg szövetség) érdemben számolhasson a kormányváltással, a fővárosi körzeteket, illetve azok többségét hoznia kell. Ezt a Fidesz is felismerte, ezért rajzolta meg úgy az új körzethatárokat, hogy azok bizonyos esetekben neki kedvezzenek: a két angyalföldi „szocikörzetből” egyet csináltak, összevonták a baloldali csepeli körzeteket is, ahogyan egyértelműen a jobboldalnak kívántak kedvezni azzal is, hogy a billegő V. kerületet összevonták a dominánsan jobboldali I. kerülettel. Számítások szerint négy olyan körzet van, amelyekben a Fidesz komolyabb támogatottságcsökkenés esetén is jó eséllyel győzhet – ezekhez érdemben nem nyúltak hozzá a körzethatárok átrajzolásánál.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint, ha az ellenzéki oldal nem tudja megnyerni a budapesti körzetek legalább hetven-nyolcvan százalékát, akkor „nincs esélye a győzelemre”. A szakember utalt a Haza és Haladás Alapítvány által korábban készített elemzésre, amely egyértelművé tette, hogy a Fidesz leváltásához a jobbra húzó kerületek közül is meg kell szerezni jó néhányat, erre pedig László Róbert szerint is elsősorban Budapesten van esély. „Nyugat-Magyarországon például régóta jobban be van ágyazódva a Fidesz, ebben a régióban kevesebb elszenvedője is van a kormányzati intézkedéseknek, így itt a baloldalnak nem sok keresnivalója van. Bő egy évvel a választás előtt lehetetlen kerületi bontású prognózist mondani, de ha valahol, akkor a fővárosi körzetek jelentős részében van esélye az ellenzéknek a relatív többségi támogatás megszerzésére; márpedig az új, egyfordulós rendszerben elég ennyi az egyéni győzelmekhez” – fogalmazott lapunknak László Róbert, hozzátéve: a Fidesz térvesztése a fővárosban elsősorban az országos politika hatása, nem pedig célzottan a jelenlegi Budapest-politika kritikája. „Az a fajta »büntetés«, amely az első Orbán-kormány idején volt tapasztalható (4-es metró leállítása, Nemzeti Színház áthelyezése), most kevésbé érezhető, a politikai mozgást inkább az országos események befolyásolják. Budapest a mindenkori bal- és liberális oldal legfontosabb bázisa, amely elsőként büntet, ha rosszul mennek a dolgok. Ez a mostani ellenzék számára most is kapaszkodó lehet” – mondta lapunknak a szakértő.

A Haza és Haladás Egyesület alelnöke, Szigetvári Viktor a Népszabadság megkeresésére most úgy fogalmazott: választásmatematikailag is elengedhetetlen, hogy az Orbán-kormány leváltására készülő tömbnek döntő támogatása legyen a fővárosban. „Nem lebecsülve a vidéket, de Budapestnek szimbolikus jelentősége is van. Modern, városi metropolisként meghatározó, ami a politikában itt történik. A főváros döntő támogatásának megszerzése nélkül nemhogy a jobboldal, de a balközép sem tud választást nyerni. Nem véletlen, hogy a pártok külön Budapest-specifikus programmal és stratégiával készülnek. Elfogult vagyok, de álláspontom szerint a Millából, a Szolidaritásból és a Haza és Haladásból épülő szövetség képes tovább növelni a balközép esélyeit a fővárosban is” – fogalmazott Szigetvári Viktor. Ezzel együtt azt is leszögezte: az MSZP nélkül nincs budapesti balközép győzelem. „Ugyanakkor van tere az alternatív politikai építkezésnek a fővárosban is, ami végül programalapú együttműködésben forrhat össze. Ebben már közeledtek a megoldások, de még rengeteg feladat van” – tette hozzá lapunknak Szigetvári Viktor.

A Népszabadság forrásai szerint az ellenzéki oldalon készültek kifejezetten Budapest-specifikus kutatások, amelyek azt mutatják: ha a napokban lennének a választások, a fővárosban egy ellenzéki összefogás már most többségi támogatást kapna a Fideszhez képest. A belső elemzések szerint Budapesten a Fidesz elutasítottsága a legmagasabb, utána a Jobbik, majd az MSZP és a DK következik; a legkevésbé elutasított párt az LMP. Igaz, az utóbbi viszont a biztos pártválasztók esetében csupán kilenc, a teljes (fővárosi) népesség körében pedig hét százalékon áll. A kutatás szerint mind a teljes népesség, mind pedig a biztos pártválasztók között a Fidesz vezet, de előnye az MSZP-hez képest már hibahatáron belüli: előbbi esetében mindössze két százalék, utóbbi kategóriában pedig öt százalék.

A kutatásokból az látszik, hogy az MSZP, az LMP és a DK együtt mindkét esetben érdemi többséget tudna szerezni – hacsak a Fidesz nem áll össze a Jobbikkal. Az arányokat az Együtt 2014 (E14) mozgalom módosíthatja még érdemben, ismét csak az ellenzék felé billentve a támogatottsági mutatókat. A lapunk birtokában lévő, belső használatra szánt egyik felmérés eredménye szerint az E14 a bizonytalan tömegekből szív el közel tíz százalékot, de szinte mindegyik másik politikai tábort is fogyasztja, még a Jobbikot is egy-két százalék erejéig. Szintén érdekes a budapesti választói hozzáállást illetően, hogy – ugyanezen felmérés szerint – a fővárosiak többsége még mindig meglehetősen kritikusan viszonyul a korábbi városvezetőhöz, Demszky Gáborhoz. Arra a kérdésre, hogy ki a felelős a BKV csődközeli helyzetéért, a válaszadók többsége Demszkyt jelölte meg, a korábbi szocialista kormányokat és a szocialista városvezetést pedig szinte ugyanannyian, mint a jelenlegi kormányt.

Ami az MSZP fővárosi terveit illeti, a párt Horváth Csaba országos alelnök, korábbi főpolgármester-helyettes jelölésében gondolkodik Tarlós István leendő kihívójaként. Forrásaink azt mondják: Horváth abban az esetben biztos befutó a főpolgármester-jelölti posztra, ha „nem hibázik nagyot” a hátralévő másfél évben. Molnár Zsolt budapesti pártelnök lapunk kérdésére azt mondta: az MSZP bízik abban, hogy mindegyik választókerületben nyerni tud 2014-ben, hiszen „nincs megnyerhetetlen körzet”, de minimum 14-15 győztes mandátummal számolnak. „A szövetségkötésnek politikai és ideológiai akadálya a demokratikus oldalon nincsen Budapesten. A szakpolitikai kérdéseket össze kell hangolni, ebben mi nyitottak vagyunk, a közeljövőben egyeztetéseket is kívánok kezdeményezni fővárosi szinten, amelynek első fejezetét tavaly év közepén el is indítottuk” – mondta Molnár Zsolt.