Csakhogy a rendelet tavaly december 29-én jelent meg, és január 1-jén már hatályba is lépett, ebben az esetben pedig a Fidesz által elfogadott, s 2011-től hatályos jogalkotási törvény nem tesz lehetővé helyesbítést. Vagyis kevés, hogy a hivatalos lap január 7-i számának utolsó oldalán egy lábjegyzetet tettek közzé, mert a melléfogást szabályosan csak a hibás pontokat módosító új rendelet kibocsátásával lehetne korrigálni.

Korábban a jogalkotási törvény nem rendelkezett a hibák javításáról, bár több példa is volt rá. Ám az Alkotmánybíróság egy konkrét eset kapcsán – amikor a katonák pénzbeli ellátására vonatkozó szabályozásban az EUR/hó fordulatot helyesbítésként USD/hóra írták át – 2008-as határozatában kimondta: „a helyesbítéshez nem fűződik joghatás”, a norma tehát az eredeti szöveggel marad hatályban.

A testület felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy meg kell határozni, milyen hiba minősül érdeminek – amikor az csak jogalkotási úton javítható ki –, s mit lehet egyszerű helyesbítéssel megoldani. A Fidesz-kormány ennek a felszólításnak eleget is tett, és a jogalkotási törvénybe foglalta: „ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől, a jogszabály aláírója (…) a jogszabály hatálybalépését megelőzően” kezdeményezi a helyesbítést.

Ezúttal viszont nem ez történt, mert a rendelet január 1-jén életbe lépett, és a hibákat csak később vették észre. Ugyanakkor szinte bizonyos, hogy a jogszabályt abban a formában írták alá, ahogyan az a közlönyben megjelent. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a kiadó nyúlt volna bele vagy féltucatnyi helyen az eredeti szövegbe. Elvileg az sem zárható ki persze, hogy a szaktárca nem a végleges változat megjelentetését kezdeményezte; a helyesbítésre csak ebben az esetben lenne lehetőség. Egyébként az elírások egy része a jogalkalmazó számára is nyilvánvaló figyelmetlenség következménye, ám egyik-másik hiba érdemben befolyásolná a felvételi eljárást.

Korábban az egyes, adózással kapcsolatos törvények kapcsán történt hasonló malőr. Azzal, hogy két szám közé nem kötőjelet, hanem vesszőt tettek, 2012 januárja helyett 2011 novemberében életbe léptették egyebek mellett a chipsadóra, a baleseti adóra, valamint a közigazgatási és bírósági eljárási illetékek emelésére vonatkozó szabályokat. A hibás jogszabály ráadásul a kibocsátás napjától volt hatályos, így a helyesbítésre semmilyen jogi lehetőség nem volt, a köztársasági elnök mégis ezt a megoldást választotta, ami teljesen törvénytelen.

A jogalkotásban, illetve a hatályos joganyag közzétételében járatos forrásaink szerint a Fidesz elképesztő kodifikációs tempója miatt sokszor azt sem tudni, hogy egy-egy törvény vagy rendelet milyen szöveggel van hatályban, mert szinte lehetetlen követni a változásokat. Néha még a jogalkotó maga is elveszíti a fonalat: esetenként nem egyezik a parlament által elfogadott és a hivatalosan közzétett szöveg, máskor összekeverik a hivatkozásokat, ami a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet esetében történt. De egy jelentéktelen hiba is súlyos következményekkel járhat, a kivételesnek korántsem tekinthető helyesbítésekkel a jogbiztonságot veszélyeztetik.