Nincs, aki hitelt adjon
Az önkormányzat pedig nincs abban a helyzetben, hogy „elengedje” a tartozást, mint ahogy azt többször megtette a BKV esetében. Sőt a fővárosnak éppen a közösségi közlekedés 2013-as finanszírozási kényszere miatt van leginkább szüksége a tavalyi – működési, beruházási és fejlesztési – céltartalék háromnegyedét kitevő 12 milliárdra. (Az idei költségvetésnek eddig csupán a koncepciója készült el, amelyben gyakorlatilag egyetlen szám sem szerepelt.)
A vízművek időközben emelte a tétet. A korábbi 12 milliárd helyett 13,5 milliárd forint hitelezésére kér ajánlatot a cég. A pénzt 168 hónap – azaz 14 év – alatt fizetnék vissza. A felhívásban előre kikötötték, hogy érvénytelennek tekintik azt az ajánlatot, amely újabb engedélyhez kötné a cég folyamatban lévő projektjeit, kötelezettségvállalásait, illetve nem veszi figyelembe a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt, különösen annak tőkeleszállításra és a saját részvény bevonására vonatkozó passzusait.
A pénzintézeteknek alig három hetük maradt ajánlatuk kidolgozására, mivel a részvételi határidő január 21-én lejár. A gyorsított tárgyalásokat február végére szeretnék lezárni. A vízművek vezetése nem titkolja, hogy a sietség oka az előző, tavaly elindított közbeszerzési eljárás elhúzódása, illetve sikertelensége.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly döntött a vízművek 25 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlásáról, illetve a francia Suez és a német RWE közös konzorciumával 1997-ben kötött szerződéseinek felbontásáról. A megállapodás értelmében a főváros összesen 15,1 milliárd forintot fizet a tulajdonrészért és a menedzsmentjogokért. Ebből hárommilliárd a konzorcium hitelállományának átvállalása, illetve az idei menedzsmentdíj. A fennmaradó 12,1 milliárdot kezdetben a cég nyereségéből akarta kifizetni a városvezetés, ám gyorsan kiderült, hogy ennyit még az akkor nyereséges cég is csak sok év alatt tudna kitermelni. Így nem maradt más, mint a hitelfelvétel.
Ám a vízművek a vártnál lassabban haladt előre a hiteltárgyalásokban, így a főváros végül saját folyószámla-hitelkeretéből egyenlítette ki a számlát a külföldi tulajdonosok felé. A városvezetés ezután a cég hitelfelvételi pozíciójának látványos javulását remélve beolvasztotta a vízművekbe a BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft-t. A beolvadás ugyanis vagyonkoncentrációt és mintegy 20 százalékos forgalomnövekedést ígért a közös társaságnak. A pénzintézeteket ez sem hatotta meg. A közművezetékek ugyanis a cégösszevonás után önkormányzati tulajdonba kerültek, ami viszont rontotta a társaság hitelképességét. A bankok egyre újabb és újabb feltételeket támasztottak.
Így például írásbeli nyilatkozatot kértek a tulajdonos fővárostól arról, hogy a hitel teljes futamideje alatt Budapesten kizárólag a Fővárosi Vízművek Zrt. lehet a vízszolgáltató. Ám a főváros erről csupán szándéknyilatkozatot adhatott, amit jogszabályi környezet változásakor újra kell tárgyalni. Más – például pénzügyi – biztosítékkal nem szolgálhatott. Losonczy Pál jobbikos képviselő a vízművek felügyelőbizottságának tagjaként azt is elárulta: mindemellett a bankok horribilis kamatot kértek.
Végül az utolsó körben egyedül maradt OTP sem vállalta a kockázatot. A fővárosnak korábban 16 milliárdos folyószámlahitelt nyújtó bank visszalépése a vízműhitelezéstől igen rossz ómen, de korántsem meglepő. Az elmúlt hónapok kormánydöntései az eddig milliárdos nyereséget termelő céget átbillentették a veszteséges oldalra. A közműadó 500 milliója, az Energia Hivatalnak fizetendő 400 milliós évi felügyeleti díj, illetve az iparűzési adó változó szabályai miatt elszálló milliók már a tervezett 600 milliós ingatlaneladás révén sem képesek nullszaldósra hozni a céget.
Kérdés, hogy akad-e kellően kockázatvállaló bank. De még ennél is nagyobb kérdés, hogy mi lesz, ha nem. A főváros nem engedhet a 12 milliárdból, különösen úgy nem, hogy a BKV-kasszából állami támogatás híján még mindig hiányzik 25-30 milliárd, a fővárosi tulajdonú cégektől a korábbi években érkező osztaléknak a töredéke várható, a változó adószabályok miatt elesik az illetékbevételtől is.
