Szenteste senki nem dolgozott
A blog szerzője szerint a radiátorok mellett nagyjából 19 kazánt is ki kell cserélni, mert valahogy ezek sem működnek. A blogger úgy véli, az ügy további érdekessége, hogy „ugyanaz a vállalkozó buherálja jelenleg a »javítást«, mint aki eredetileg nem tudta pontosan megtervezni, hogy az épületnek milyen kapacitású fűtőtestekre lesz szüksége. (…) A melósok persze boldogok, mert 400 forintos órabérért kulizhatnak pihenés helyett, még szenteste is.”
Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora meglehetősen elcsodálkozott, amikor szembesítettük őt a blog állításaival. Cáfolatáról mindjárt a jereváni rádió klasszikus vicce jutott eszünkbe, miszerint nem Leningrádban, hanem Moszkvában, nem Volvókat, hanem Volgákat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
– A főiskolán megvalósítottuk a geotermikus fűtést, amelyet teljes egészében, vagyis száz százalékban európai uniós forrásból biztosítunk: a beruházás költségvetése 190 millió forint – mondta a rektor. – E beruházás egyik eleme a radiátorok cseréje, mert a geotermikus fűtés során nagyobb radiátorfelületre van szükség: ez technológiai kérdés. Az épületben található két kazán közül az egyiket ki kellett iktatni a rendszerből, mert szükségtelenné vált, tizenkilenc kazán pedig sosem volt a főiskolán. Az intézményben tehát fejlesztés zajlik, és a téli szünetben folyt a próbaüzem, ezért valóban időnként megjelent egy-két szerelő, hogy ezt felügyelje. Szenteste azonban senki sem dolgozott – tette hozzá.
A beruházásnak köszönhetően az eddigi fosszilis energiahordozóra alapozott fűtési rendszert korszerűbbre cserélik, az új technológia alkalmazásával a campus üzemeltetési költségei jelentősen csökkennek. A Szolnoki Főiskola tiszaligeti új épületét 2008 decemberében adták át, ám – mint megtudtuk – ennek tervezésekor még nem vették figyelembe a megújuló energia-források felhasználásának lehetőségét. Ezt a hiányosságot orvosolják a mostani átalakítással. – A főiskola intézményfejlesztési tervében elkötelezte magát a kezelésében lévő épületek környezetbarát és energiatakarékos fejlesztése, felújítása mellett, ezért pályáztak a megújuló energiaforrások felhasználására – mondta a rektor. Szavai szerint nem először fordul elő, hogy az intézményt nem éppen kedvező színben igyekeznek feltüntetni, és erre sajátos módon mindig a felvételi időszakot megelőző hetekben kerül sor.
Azt Túróczi Imre is elismerte, hogy a Tisza-parti város főiskolája nincs könnyű helyzetben: a jövőben mindenképpen társulniuk kell más felsőoktatási intézménnyel, hogy hosszabb távon is megmaradhassanak. Ennek eddig éppen a campus beruházás volt az egyik akadálya.
A több mint hárommilliárdos épület létrehozását és működtetését szolgáltatásvásárlási, úgynevezett PPP-program keretében tervezték, amelynek egyik alapfeltétele, hogy a főiskola hosszú távon képes legyen a szolgáltatás díjának rá eső részét – évente több mint kétszázmillió forintot – fizetni és kigazdálkodni. Ennek legfőbb biztosítéka a hallgatói létszám dinamikus emelkedése lett volna, ám az elmúlt években az ideális hallgatói létszámnál rendre kevesebben jártak a szolnoki intézménybe.
A főiskola arra számít, hogy az állam segítő kezet nyújt majd nekik is, és a vállalkozók kiváltásával megszüntetik a PPP-konstrukciót, így jelentősen csökkennek anyagi terheik. Ettől a pillanattól kezdve pedig a Szolnoki Főiskola is „szebb menyasszony” lehet azon felsőoktatási intézmények számára, amelyek az életben maradáshoz – hozzájuk hasonlóan – társakat keresnek.
