Stratégiai pávatánc az ellenzéki oldalon
Csak a 2014-es parlamenti választás előtt hat-nyolc hónappal kellene megállapodniuk a „jó kormányzáshoz” szükséges programról és a közös jelöltállításról az ellenzéki erőknek – jelentette ki a távirati irodának nyilatkozva Bajnai Gordon. Az Együtt 2014 mozgalom egyik társalapítója, a Haza és Haladás Egyesület elnöke szerint az MSZP által kezdeményezett szakpolitikai kérdések koraiak, a volt kormányfő úgy véli: előbb mindenkinek a saját bázisával kell megvitatnia az elképzeléseket, a komolyan vehető – reális programmal és érdemi támogatottsággal rendelkező – ellenzéki szervezeteknek pedig az ősz elejére kell megállapodniuk egymással.
„Ehhez a közjogi kérdések megtárgyalásán és a »korszakváltás« garanciáinak elfogadásán keresztül vezet az út, ezután következhet csak az egyezség a jó kormányzáshoz szükséges programokról és végül a jelöltállításról” – fogalmazott. A volt miniszterelnök megerősítette azt a Népszabadságban már korábban megjelent információt, miszerint az Együtt 2014 hónapokon belül párttá alakul, a Haza és Haladás pedig a következő időszakot főleg szervezetépítéssel kívánja tölteni. Emlékezetes, Szigetvári Viktor alelnök a Népszabadságnak nyilatkozta legutóbb, hogy a márciusra kitűzött cél egy „jó néhány tízezer háztartást” elérő adatbázis megépítése, illetve az, hogy a Haza és Haladás minden egyéni választókerületben saját szervezettel rendelkezzen. „Ha nem is mind a 106 egyéni körzetben, de ötven-hatvan kerületben saját, egyéni »országgyűlési képviselőjelölt-jelöltet« fogunk állítani” – mondta Szigetvári.
A Népszabadság forrásai emlékeztetnek: az Együtt 2014 párttá válásának eldöntése azután vált egyértelművé, hogy a Fidesz új választási eljárási törvénye kizárja az egyesületek indulását. Abban ugyanakkor – mutatnak rá forrásaink – még nincs döntés, hogy melyik szervezeti forma lesz a legoptimálisabb: egyetlen Együtt 2014 pártot alapítani, vagy a párttá alakuló Haza és Haladás, a Milla, illetve a Szolidaritás pártszövetséggé alakul. Előbbit a központosított irányítás miatt hatékonyabb működtetni, utóbbi viszont egyenrangú(bb) szerepet biztosít a feleknek.
Lapunk értesülései szerint az Együtt 2014 vezetői stratégiailag abban gondolkodnak, hogy (miután a szocialisták megerősödésével nem lehet őket egy ernyő alá kényszeríteni) az MSZP a megkezdett konzultációkkal megépíti saját baloldali tömbjét, az Együtt 2014 pedig ugyanezt teszi, de a centrista mezőben, bevonva a jobbközép szabad gyököket is. (Ezért a részbeni távolmaradás a kerekasztal-tárgyalásoktól.) A két póluserő pedig ősszel elkezd közeledni egymáshoz, végül valamilyen szövetségben a Fidesz kihívójaként jelentkezik.
A stratégiai terv egyelőre annyiban nehezített, hogy az MSZP végleges álláspontja a Demokratikus Koalícióhoz való viszonyulásban és egy későbbi koalíciós együttműködésben még nem tisztázott, azzal viszont, hogy „beengedték Gyurcsányékat az ajtón, már nehéz lesz kitenni őket, ha úgy hozza a szükség” – fogalmazott egyik bennfentes forrásunk. Ennek feloldását egyébként adott esetben a 2006-os őszi eseményekhez való viszonyulásban megmutatkozó véleménykülönbség adhatja. Az Együtt 2014 dilemmája pedig továbbra is abban van, hogy a középtömb megalkotásához és megerősítéséhez további csatlakozókat, elsősorban jobbközép erőket kell(ene) megszólítani, amiben eddig a mozgalom nem volt sikeres; még a magát inkább balra pozicionáló LMP sem állt velük szóba. A szervezetépítés, illetve az MSZP-től való minimális távolságtartás ennek megoldását szolgálná – tették hozzá forrásaink.
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint az Együtt 2014 „pávatánca” mögött a Bajnaiék és az MSZP közötti alapvető stratégiai különbség állhat. „Kormányoldalról kezdettől fogva azzal próbálják hitelteleníteni a választói mozgalmat, hogy valójában Gyurcsány Ferenc díszes álruhájaként szolgál, és célja a 2010 előtti »népnyúzók« visszacsempészése a hatalomba. Vezetői ezért október óta nagy energiát fektettek abba, hogy diplomatikusan bár, de minél nagyobb távolságot tartsanak az intenzíven ajánlkozó DK-tól. Ha Bajnaiékat rendszeresen fogjuk egy asztalnál látni Gyurcsánnyal és követőivel, eddigi fáradozásaik értelmüket vesztik, és nyilvánvalóan abszurddá válik a cél, hogy olyan szavazókat szólítsanak meg, akik hajlandóak lennének Orbán ellen szavazni, Gyurcsány mellett azonban semmiképpen. Hasonlóan kétséges, hogy Schmuck Andor személye tömegeket vonzana az októberi zászló bontáskor fő célként meghirdetett választói »középről«” – fogalmazott Filippov Gábor.
A szakértő hozzátette: arról sem szabad megfeledkezni, hogy az Együtt 2014 és az MSZP viszonyát kezdettől fogva a kényszerű szövetségkeresés és a burkolt rivalizálás sajátos dialektikája jellemzi. „Minél kevésbé tűnik elképzelhetetlennek a kormányváltás, annál nagyobb a tétje annak, hogy mely szereplő milyen pozícióból indul neki az esetleges választási győzelmet követő teendőkről való alkudozásnak. Márpedig Bajnaiék kezdeti lendületének lanyhulásával az MSZP december óta átvette a kezdeményezést az ellenzéki együttműködés megalapozásában. Az Együtt 2014 nyilvánvalóan változtatni szeretne ezen, és a szervezetépítéssel, illetve párttá alakulással is egyik legfőbb hátrányát igyekszik ledolgozni a szervezeti és infrastrukturális szempontból továbbra is domináns szocialistákkal szemben” – nyilatkozta lapunknak a politikai elemző.
