Már a Nők Lázadása is csatlakozni akar
Úgy tudjuk, a nehézséget már most is az jelenti, hogy miként lehet bevonni minél több szervezetet az együttműködésbe úgy, hogy a kezdeményezés komolysága is megmaradjon, és a működése is biztosított legyen; technikailag nem lehet ugyanis feltétlenül kivitelezni, ha húsz-harminc szervezet akar egyszerre érdemben tárgyalni. Az is dilemmát okoz a szervezőknek, hogy miként tudják majd a súlytalan és/vagy egyszerű „viccszervezeteket” úgy elutasítani, hogy az ne sértse az együttműködési szándékot. Forrásaink szerint az MSZP elnöksége már tárgyalta a csatlakozási és megfigyelői státusokkal kapcsolatos lehetőségeket, illetve korlátozásokat, ennek pontosítását az eredeti résztvevői körrel is megvitatják még. (Az első, technikai egyeztetésen állapodtak még meg abban, hogy a későbbiekben bárki csatlakozhat, ezt azonban az asztalnál ülőknek konszenzussal jóvá kell hagyniuk.)
Eredendően az MSZP által kezdeményezett tárgyalássorozaton az Együtt 2014, az MSZDP, a Demokratikus Koalíció és az Árok Kornél vezette Szövetségben, Együtt Magyarországért vett eddig részt, az LMP és a 4K! eddig távol maradt. Sőt az Együtt 2014 is csak a közjogi kérdésekről kíván egyelőre tárgyalni, a többit ebben a formában és résztvevői körben nem tartják aktuálisnak. Korábban Tóbiás József szocialista frakcióigazgató jelentette be, hogy több civil szakmai, illetve demokratikus politikai szervezet is megkereste az együttműködés résztvevőit a közjogi megbeszélésekhez való csatlakozás szándékával.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) megfigyelői státusra nyújtott be szándéknyilatkozatot, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) és a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) pedig részvételi szándékát jelentette be a közjogi fejezet kialakításában, a most szerdai egyeztetésen Ungár Klára és Kuncze Gábor (volt SZDSZ-elnök) a két legutóbbi szervezet képviseletében már jelen is volt a tárgyalóasztalnál.
Lapunk információi szerint az elmúlt napokban csatlakozási szándékát jelezte még a Centrum Párt, a jelenleg még bejegyzés alatt álló Híd a Demokráciáért Egyesület, a Vállald Magad Egyesület, a Munkáspárt 2006 és a Nők Lázadása Egyesület is. Utóbbi szervezet elnöke, Lovas Nagy Anna korábban – az ellenzéki tárgyalások meghirdetésekor – már közzétett egy levelet, amelyben világossá tette: a Nők Lázadása szívesen csatlakozik a tárgyalásokhoz. Ha a szakpolitikai kérdések között a nőpolitika is szerepel, ennek kidolgozását magukra is vállalnák.
A közjogi kérdésekről tartott tárgyalássorozat második ülésén, szerdán egyelőre még az alapjogok védelméről tárgyaltak a felek. A jelenlévők megállapodtak abban, hogy az alkotmányos berendezkedés átalakításakor az emberi méltóságnak kiemelt védelmet kell kapnia. Bárándy Péter – az Együtt 2014 képviseletében elnöklő – volt igazságügy-miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy az alaptörvény államcéllá „fokozta le” a szociális biztonsághoz való jogot. Úgy vélték, az alkotmányban kell rögzíteni, hogy mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít.
A tárgyaló felek célul tűzték ki a jogbiztonság helyreállítását, a visszaható hatályú jogszabályalkotás tilalmát, de megállapodtak a sztrájkjog újraszabályozásának szükségességéről. Bárándy tájékoztatása szerint az aránytalan választási szisztémán is változtatni kell, és a felek abban is egyetértettek, hogy a vallási közösségek elismeréséről a parlament helyett ismét a bíróságoknak kell döntenie. A volt igazságügy-miniszter kérdésre válaszolva elmondta: az új alkotmányozás utolsó fázisaként valószínűleg referendumot kell tartani az alapdokumentumról. A közjogi tárgyú ellenzéki egyeztetések két hét múlva intézményi kérdések megtárgyalásával folytatódnak.
