Nem lesz kötelező tüdőszűrés
Új fejezetet nyit a kormány a morbus hungaricusként is emlegetett egykori magyar népbetegség, a tbc hazai történetében. Rendelettervezete szerint újraszabályozza a tbc-szűrő vizsgálatokat. A javaslat a jövő évtől megszüntetné azt a lehetőséget, hogy szükség esetén kötelező szűrővizsgálatot rendelhessenek el a hatóságok az ország egyes területein. Kizárólag az aktív betegek környezetét és a rizikócsoportokat (így a hajléktalanokat, a HIV-fertőzötteket, a börtönökben dolgozókat, illetve a lakóikat) vizsgálnák célzottan. E körbe sorolja még a tervezet az egészségügyi dolgozók közül a tüdőgyógyászatokon, a bakteriológiai laborokban, a patológiákon, valamint a sürgősségi osztályokon dolgozókat.
Veszélyezteti a járványügyi biztonságot, hogy a tiszti főorvos nem rendelhet el kötelező tüdőszűrést, például egy egész falura – reagált lapunknak a tervezett jogszabályváltozásra Falus Ferenc tüdőgyógyász, egykori tiszti főorvos. Hozzátette: ez a veszély azért is nagyobb, mint korábban, mert a gyógyíthatatlan multirezisztens tbc behurcolásának veszélye erősebb, mint eddig bármikor. Két évvel ezelőtt a Népszabadság is beszámolt a multirezisztens tbc-vel fertőződött borsodi gyereklány haláláról, akinek az életét annak ellenére sem sikerült megmenteni, hogy a legkorszerűbb kezelést kapta meg. A kislány a fertőzést tbc-s nagyapjától kapta el, aki jó ideje volt már „visszaeső” tüdőbeteg. Akkor, 2010-ben 20 multirezisztens tbc-betegről tudtak a hatóságok, tavaly 16 ilyen volt. Falus Ferenc szerint a kevesebb beteg nem jelenti a veszély csökkenését, csak azt, hogy az itthoni törzsektől fertőzöttek kezelése javult, azaz kevesebb az elhanyagolt beteg.
Tavaly abban a három megyében, ahol a tiszti főorvosok még elrendelték a kötelező szűrést, 1,9 millió embert kellett volna megröntgenezni a szűrőállomásokon, de végül csak 1,1 millióan mentek el a vizsgálatra, s közülük 384 tünetmentes beteget utaltak további kezelésre. Egyes szakértők azzal érveltek, hogy e példából is látható, hogy a kötelező szűrés ellenére az érintettek egyharmadát megvizsgálni sem sikerült. A kötelező szűrések eltörlése mellett további indok, hogy 384 beteg miatt nincs értelme 1,1 millió ember szervezetét felesleges sugárdózisnak kitenni.
Lapunknak dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke a tervezetváltozás mellett azzal érvelt, hogy a tbc jelentősen visszaszorult Magyarországon. Szerinte a tavalyi, három nagyobb területi régiót érintő, kötelezően elrendelt szűrővizsgálatokra az egy évvel korábbi adatok alapján került sor. Intézete előzetes adatai szerint 2012-ben az országban már meg sem közelítette sehol a tbc-megbetegedési arány a 0,025%-os küszöböt (százezer lakosra 25 új megbetegedés). Ez alapján idén már szükség sincs a kötelező területi szűrések elrendelésére.
Tavaly összesen 2,4 millió ember volt tüdőszűrésen, közülük több mint ezerötszázan bizonyultak betegnek. A legtöbb tbc-s beteget (42 százalék) a szakorvosok „szűrtek ki”. A tüdőszűrők a kötelező lakossági szűrésekkel a kezelendők egynegyedét találták meg 1,1 millió vizsgálattal. Sem az ország tbc-helyzete, sem a fenti számok alapján nem hatékony a kötelező szűrések megtartása – érvel a szakember.
A főigazgató-főorvos szerint ma Magyarországon a tbc-nél sokkal nagyobb veszélyt jelent a tüdőrák. Évente tízezer új beteget diagnosztizálnak, és nyolcezren halnak meg ebben a betegségben. Kovács Gábor szerint a tüdődaganatosok gyógyulási esélyeit javítaná, ha korai stádiumban fedezhetnék fel a bajt. A rendszer tervezett átalakítása lehetőség arra, hogy az erősen veszélyeztetett csoportban, az idős és dohányos emberek körében célzott szűrővizsgálatokat végezzenek. Becslések szerint évente mintegy 300 ezer embert lehetne megvizsgálni korszerű komputertomográfokkal. A program keretében két-három év alatt húsz-huszonöt helyre telepíthetnének olyan CT-ket, amelyek alkalmasak a tüdőrák korai felismerésére is.
