Keresik a mintalakókat Ócsára
Jövő héten jelenik meg az ócsai szociális lakópark leendő lakóinak kiválasztását célzó pályázati felhívás. Az érdeklődőknek egy hónapjuk van az űrlap kitöltésére és a szükséges igazolások beszerzésére. Így az elektronikus és postai úton egyaránt beküldendő pályázathoz csatolniuk kell az ingatlan friss tulajdoni lapját, a hitelező bank kényszerértékesítésről szóló levelét, igazolását a jelzálogbejegyzésről, illetve a pénzintézet nyilatkozatát az ingatlan szerződéskori becsült forgalmi értékéről. Ha ezek közül egy is hiányzik, a pályázat érvénytelen. Fellebbezésnek helye nincs, mint ahogy a pályázat eredménye sem támadható meg.
Az ócsai szociális lakóparkba készülők pályázatait a Magyar Máltai Szeretetszolgálat rangsorolja a kormányrendeletben foglaltak alapján, majd környezettanulmányt készítenek az esélyes pályázókról.
– A cél az, hogy olyan családokat válasszunk ki, akiknek Ócsa valóban lehetőséget ad az újrakezdésre. Olyanokat keresünk, akik eléggé motiváltak és rendelkeznek az új lehetőség megragadásához szükséges képességekkel – magyarázza Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője. Szerinte egy Szegeden élő, a környéken erős rokoni kapcsolatokkal bíró családnak, amelynek egyik gyermeke érettségire készül, másik speciális igényeinek megfelelő iskolába jár, a családfő pedig piacképes képesítéssel rendelkezik – nem ajánlható az ócsai szociális lakóparkba költözés. A rokoni, baráti, iskolai kötelékek elszakítása miatt többet veszítenének, mint amit az új helyszín cserébe adhat. Ezzel szemben egy Budapesten, illetve Pest megyében élő család számára valódi lehetőséget kínál a depresszív lakókörnyezetből való kiszakadás. További előny, ha a gyermekek még vagy túl kicsik, vagy már elég nagyok ahhoz, hogy a váltás ne okozzon számukra túl nagy törést. (Ez erősen leszűkíti a lehetséges pályázók körét, hiszen a 13 600 árverésre kijelölt ingatlanból csupán 3600 áll Budapesten és Pest megyében.)
Morva Emília arra is felhívja a figyelmet, hogy a pályázók várhatóan nem a tartósan szociális krízishelyzetben lévők köréből kerülnek majd ki, hiszen a hitel felvételekor olyan munkájuk volt, amelynek révén hitelképesnek nyilváníttattak, ingatlanuk megfelelő zálogtárgynak bizonyult. Többségük hirtelen állásvesztés, illetve az elszálló deviza-törlesztőrészletek miatt csúszott adósságspirálba. Ezek a családok 2-3 éve még abszolút piacképesek voltak, akik sokmilliós ingatlant vásároltak. Erre utal a 20-25 milliós ingatlan-értékhatár is – magyarázza Morva Emília. A kormányrendelet szerint csak azok pályázhatnak, akiknek ingatlanát a hitelszerződés megkötésekor nem értékelték többre.
Az esélyes pályázónak egyébként nem lehet másik ingatlana, legalább egy gyermeket nevel. Az elbírálásnál – az ócsai önkormányzat javaslatára – előnyt élveznek azok a családok, ahol legalább az egyik szülőnek van állása, vagy legalább nem 2008 előtt veszítette el azt. A környezettanulmány során a szeretetszolgálat munkatársai a jövedelmi-vagyoni helyzet, a rokoni, baráti kapcsolatok és személyes kötődések mellett a jelentkezők munkaerő-piaci esélyeit, törekvéseit, illetve közmunkára való hajlandóságát is vizsgálják. A fenti szempontok alapján március 20-ra állítják össze a javasolt bérlők listáját. A nyolcvan családot a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., az ócsai önkormányzat és a minisztérium képviselőiből álló bizottság választja ki március 25-re. (A bizottság 50 négyfős, 20 öttagú és tíz legfeljebb négy gyereket nevelő családot jelölhet meg.)
Addigra a házak is elkészülnek – bizonykodik Horváth Tamás ócsai alpolgármester, aki szerint a munka még az előzetes ütemtervhez képest is jól halad: a házak tető alatt vannak, ablakok, ajtók beszerelve, jelenleg a belső kialakításuk folyik, közműcsatornák és az útalap szintén elkészült. Közösségi épület azonban nem épül, holott Morva Emília szerint nagy szükség lenne egy „helyre”, ahol az ideköltöző családok különböző rendezvények keretében megismerhetnék egymást, illetve találkozhatnának az őket segítő civil szervezet munkatársaival. Erősen lobbizunk ezért a Belügyminisztériumnál – árulja el Morva Emília. Horváth Tamás is támogatja az elképzelést, mivel úgy véli, ez kapcsot jelenthetne az új lakónegyed és a szomszédos Alsópakonyban élő 50-60 családdal. Az egykori majorsági épületeket birtokló vállalkozás sem zárkózik el ettől.
