Belebukott viszont az ügybe Eislet György korábbi belügyi helyettes államtitkár, aki lemondani kényszerült, mert a cégtől egy Mercedes sportautót kapott használatra. Akkor ő a Nemzeti Közlekedési Hatóság egyik vezetője volt, és az Eclipse abban az időben nyerte meg a gépkocsik eredetiségvizsgálati rendszerének átalakítására kiírt pályázatot.

Az Eclipse Zrt.-t 2003-ban alapították, és egy évvel később a vállalkozás már jelentős állami informatikai fejlesztésekre kapott megbízást – a megrendelő között volt a Nemzeti Közlekedési Hatóság, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala –, s részt vett egyebek mellett a biometrikus útlevelek kibocsátásának előkészítésében. A vád szerint a cég 2006-tól kezdődően formálisan alvállalkozókat vont be, majd fiktív szerződések, teljesítésigazolások és számlák alapján fizettek, s ezeket az összegeket utóbb továbbutaltatták, végül készpénzben felvették. Így állítólag egymilliárdot meghaladó adóval maradtak adósok.

Az ügy közvetlen előzménye az volt, hogy az Eclipse 2009 végén – meghívásos eljárás keretében – csaknem nettó ötmilliárdos megbízást nyert el a gépjárművek eredetiségvizsgálati rendszerének korszerűsítésére és üzemeltetésére. Korábban erre a feladatra több céggel is szerződést kötöttek, a 2011. januárjáig szóló kontraktusokat azonban rendeleti úton felmondták. A pórul járt vállalkozások 2010 januárjában feljelentést tettek.

Az ügyészség nyomozást rendelt el, és nem sokkal később az Eclipse vezetőit őrizetbe vették, akik mindvégig tagadták bűnösségüket, s a vádakat az elsőfokú bírósági ítélet szerint az ügyészségnek sem sikerült bizonyítania, mert azokat még a titkosszolgálati módszerekkel beszerzett adatok sem támasztják alá. Az ítélet indoklása szerint az, hogy alvállalkozókat foglalkoztattak, önmagában nem bűncselekmény, és a bevont vállalkozások, illetve személyek szakértelme sem kérdőjelezhető meg. Más, az adócsalást alátámasztó közvetlen bizonyítékok, illetve tanúvallomások pedig nincsenek, és a bíróságnak nem feladata, hogy az ügyészség álláspontját megalapozó információk után kutasson.

Az ügyben érintett P. László, a Zömök Kft. vezetője, akit más bűncselekményekkel is vádolnak: ő egyike a volt titkosszolgálati vezetők – Galambos Lajos és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatói –, illetve a Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter ellen kémkedés miatt folyó eljárásnak.

A vádlottak hallgatják az ítéletet