Nem mintha a hivatalos egyeztetésekkel sokkal előbbre tartanának a diákok: legutóbb Balog Zoltán tett ígéretet nekik arra, hogy karácsony és szilveszter között minden olyan háttéranyagot eljuttatnak a HÖOK-hoz, amelyek a kormányzati terveket és számításokat tartalmazzák – de Kiss Dávid, a HÖOK elnökségének tagja lapunknak elárulta, hogy ilyet nem nagyon láttak, amiket kaptak, azok alapján nem lettek okosabbak.

Jól érzékelhető, a kabinet mintha mindent ott folytatna, ahol tavaly abbahagyta: komoly energiákat fektet abba, hogy a hallgatói szervezeteket, az oktatókat és a rektorokat tömörítő Országos Felsőoktatási Egyeztetési Fórum (OFEF) tagjai közé valamilyen módon éket verjen. Egyelőre úgy tűnik, sikertelenül. A hallgatók ragaszkodnak eddigi követeléseikhez, és a kormányzati időhúzáson – amelynek egyre nyilvánvalóbb célja az, hogy addig tárgyalgatnak, amíg a végén már nem is lesz miről beszélni – átlátnak. A HaHa aktivistái hangsúlyozták, szinte semmi nem teljesült a hatpontos követelésekből, azaz az egyetemi autonómiát továbbra is veszély fenyegeti, nem állították vissza a 2011-es keretszámokat, nem állították meg a pénzkivonást a felsőoktatásból, nem kezdtek átfogó köz- és felsőoktatási reformba az érintettek bevonásával. A fórumon felszólaltak a HÖOK elnökségi tagjai, akik megerősítették, változatlanul egységben képzelik el a kormánnyal való tárgyalásokat. Nagy Dávid elnök leszögezte, a hivatalos egyeztetéseken az OFEF vesz majd részt. Kiss Dávid elnökségi tag transzparenssé kívánja tenni az egyeztetéseket, ezért a HÖOK arra kérte a kormányt, hogy a korábbi két tárgyalás jegyzőkönyvének szövegét küldjék el a hallgatói érdekképviseletnek.

Gács Anna az Oktatói Hálózattól (OH) a fórumon arról beszélt: a diákmegmozdulások vezettek a közös hatpontos követelés elfogadásáig, a legnagyobb tüntetéshez, és ahhoz az összefogáshoz, amely a hallgatók és a rektorok között létrejött. Gács Anna emlékeztetett, a kormány a hat ponttal kapcsolatban minimális engedményt tett csupán, és nem kezdett érdekegyeztetésbe. – Erre a fórumra sem küldte el a kormány a képviselőit – mutatott rá. – Pénzt nemcsak veszíteni, hanem kapni is lehet – utalt az OH képviselője arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem százmillió forinthoz jutott decemberben, akkor, amikor a többi egyetem szembesült a felsőoktatásra terhelt 7 milliárd forintos zárolással (ez intézményekre lebontva több százmilliós megszorítást jelent). – Van mégis pénz a felsőoktatásra? – tette fel a kérdést, amelyre a diákok felháborodott morajlása válaszolt. Gács Anna cinikusnak nevezte a kormány kommunikációját, amely a felsőoktatási reformot sikernek állítja be, és amely szerint a kormány teljesítette a hallgatók követeléseit. A tiltakozások folytatódnak, mert „semmi sincs rendben” a felsőoktatásban – mondta. Ezt az üzenetet erősítették meg a HaHa aktivistái is, akik elmondták, addig folytatják a demonstrációkat, amíg a kormány nem teljesíti a hatpontos követelést.

A HaHa aktivistái a korábban elfogadott hat pont mellé újabb „azonnali” követeléseket fogalmaztak meg, amelyeket a fórum el is fogadott. Ezek közül a leglényegesebbek: a kormány ne csak a HÖOK-kal tárgyaljon, illetve legyen minden szakon államilag finanszírozott hely. Ennek legfontosabb üzenete a hallgatók szerint az, hogy „ne essen ki egy teljes évfolyam”, a most felvételi előtt állóknak is legyen esélyük államilag finanszírozott szakokra bejutni. A HaHa azt is megszavazta, hogy a rászoruló diákoknak vállalja át a felvételi eljárás költségeit az állam.

A fórum végére a diákok úgy határoztak, ha a kormány nem teljesíti február 11-éig a hallgatók, rektorok, oktatók, szakszervezetek által néhány hete elfogadott hat pontot, akkor az egyetemi polgárok újra az utcára vonulnak, emellett a nyilvános tiltakozás minden formájával élni fognak. Az még kérdés, hogy az esti órákban elfogadott ultimátumhoz az OFEF tagjai közül melyek csatlakoznak.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja a fórum előtt néhány órával közleményt adott ki. Dezső Tamás állítása szerint a sajtóból értesült a rendezvényről, a dékán úgy véli, a Ha-Ha aktivistái fegyelmi vétséget követtek el, mivel senki sem kért engedélyt a fórum megrendezésére az egyetem vezetésétől. A fórumon felolvasták a közleményt, amelyet a diákok folyamatos pfujozása kísért, de nemcsak ők döbbentek meg, hanem a teremben jelen lévő oktatók is. A hallgatók azt javasolták, az ELTE dékánjának kéne adni a „szervilizmus különdíját”. Néhányan felvetették, hogy a közleményre válaszul foglalják el az egyetem épületét, de a többség arra szavazott, hogy „nem szabad ilyen provokációnak felülni”.

A felsőoktatásban továbbra is teljes a bizonytalanság. A Felvi.hu oldalon az év végén megjelentettek egy felvételi tájékoztatót, amelyben ugyan keretszámok nincsenek, de úgynevezett kapacitásszámok vannak. A kapacitásszám arra vonatkozik, hogy valamely intézmény legfeljebb hány hallgatót képes befogadni. Vagyis a jelenlegi állapot szerint ez azt jelenti, hogy mindenki, aki a 240 pontos határt eléri, és az egyetemnek van erre kapacitása, bekerülhet az államilag finanszírozott helyekre, legalábbis azokon a szakokon, amelyekre van állami finanszírozás, hiszen a legnépszerűbb és leginkább piacképesnek tekinthető képzéseken – a közgazdász, a jogász, valamint egyes bölcsész képzési területeken – ezeket az állam megszüntette. Vagyis látszólag minden úgy van, ahogy azt a kormány kommunikálja, tehát nincs keretszám, a rendszer felülről nyitott. Csakhogy a felvehető létszám attól függ, mekkora képzési támogatást utal az állam az egyes hallgatók után. Márpedig a költségvetési törvény szerint ez a normatíva jelentősen csökkent, a felsőoktatás a tavalyi 154 milliárd helyett idén csak 123 milliárd forintból gazdálkodhat. Hiába van tehát szabad kapacitás – nincs mögötte pénz.

A kormánytagok nem fogadták el a meghívást