– A vádat a magyar nyelv szabályai szerint megértettem, de értelmezni nem tudom, mivel sem a valósággal, sem a tényekkel nincs összefüggésben. A negyvenezer oldalnyi vádirat teli van felesleges, az ügy szempontjából lényegtelen ügyirattal – többek között egy csokis-diós sütemény leírásával –, miközben fontos iratok hiányoznak belőle. A főügyészség több mint száz tanú meghallgatását indítványozta, köztük akad olyan, aki csak annyit tud bizonyítani, hogy Joav Blum részt vett egy sukorói pingpongversenyen – mondta Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója, az úgynevezett Sukoró-per elsőrendű vádlottja tegnap Szolnokon. Őt és Markó Andrea volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkárt hűtlen kezeléssel, míg Császy Zsolt egykori értékesítési jogi igazgatót és Fehérvári Zsolt értékbecslőt hűtlen kezelés bűnsegédletével, valamint okirat-hamisítással vádolják. Az ötödrendű vádlott Varga Bálint, Joav Blum ügyvédje, akinek azt rója fel az ügyészség, hogy valótlan adatokat tartalmazó ajándékozási szerződések megkötésében segédkezett.

Az ügyészség szerint a sukorói King’s City-kaszinóberuházás telekcseréje miatt 1,2 milliárd forint vagyoni hátrány érte volna a magyar államot: a tulajdonosváltás végül jogilag nem történt meg, mert az illetékes földhivatal előbb adminisztratív okokra hivatkozva megtagadta a tulajdonjog bejegyzését, majd ügyészségi vizsgálatot kért. A csere semmisségét a Fővárosi Ítélőtábla tavaly júniusban – a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva – jogerősen kimondta, s elrendelte az eredeti állapot visszaállítását.

A vádlottak védői az első tárgyalási napon kérték az ügyben eljáró bírónőtől, kezdeményezzen alkotmánybírósági vizsgálatot, szerintük ugyanis alapjogba ütköző módon jelölte ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a büntetőügy tárgyalására a Szolnoki Törvényszéket. Mint ismert, az Alkotmánybíróság december végén formai okokra hivatkozva megsemmisítette az alaptörvény egy sor átmeneti rendelkezését, ezek közt azt is, amelyik lehetővé tette az Országos Bírósági Hivatal elnökének a kiemelt ügyekben az illetékes bíróság kijelölését. Sólyomváriné Csendes Mária tanácsvezető bíró azonban elutasította a kérést, részben azzal indokolva a döntést, hogy a kiemelt ügyként kezelt Sukoró-per tárgyalása az illetékes bíróság leterheltsége miatt került Szolnokra.

Az első tárgyalási napon ezt követően a negyvenoldalas vádiratot ismertették: ennek lényege, hogy a vádhatóság szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna az államot, ha megvalósul az a telekcsere, amelynek keretében Joav Blum magyar állampolgársággal is rendelkező, külföldön élő üzletember és az általa képviselt befektetői csoport egy albertirsai és egy pilisi telekegyüttest egy hetvenhektáros sukorói területre cserélt volna, hogy ott egy egymilliárd eurós beruházással kaszinót építsen. Az ügyészség vádirata szerint Joav Blum a 2000-es évek közepén kezdett el Magyarországon olyan területeket keresni, amelyen ezt a nagyszabású építkezést megvalósíthatja. Elsőként Albertirsa mellett vásárolt e célból területet, ám a szerencsejátékokról szóló koncessziós törvény szerint egy régióban csak egy I. osztályú besorolást élvező kaszinó működhet, s egy másik befektetői csoport ekkor már a Hajógyári-szigeten tervezte egy hasonló létesítmény megvalósítását. Joav Blum figyelme ekkor fordult a sukorói telek felé.

A vádirat szerint a befektetők azért ragaszkodtak a csereügylethez, vagyis, hogy a sukorói telekért az albertirsai és az időközben hozzávásárolt pilisi területet ajánlják fel, mert így elkerülhették a nyílt versenytárgyalást, s az esetleges konkurens cégekkel szemben is előnybe kerülhettek. Az első vagyonfelmérés a sukorói telket kétmilliárdosra, míg az albertirsait 428 millió forintosra értékelte, ám a feltűnő aránytalanság miatt az MNV Zrt. ekkor visszautasította az ajánlatot. Az ügyben később több vagyonfelmérés is történt, ám az ügyészség szerint ezeket az jellemezte, hogy a sukorói telket jelentősen alul-, míg az albertirsait és a pilisit felülértékelték. Emiatt, ha nyélbe ütik az üzletet, az államot jelentős vagyoni hátrány éri – tartalmazta a vádirat.

– Kénytelen vagyok azt gondolni, hogy ennek a vádnak nem a valódi események feltárása a célja, hanem a politikai igények kiszolgálása. Ez a nyomozás azzal a céllal indult nagyjából 1100 napja, hogy az akkor kormányon lévő MSZP-t és a kormányzati hivatalok vezetőit, munkatársait korrupciósnak mondott ügyekkel lehessen összefüggésbe hozni, ami a 2010-es választások előtt politikai hasznot hozott az akkori ellenzéknek – mondta Tátrai Miklós, aki tegnap több órán keresztül olvasta fel vallomását, amelyet az érintett területekről készített, a bíróságnak egy kivetítőn is bemutatott fotókkal illusztrált. Szavai szerint a vádirat elkészülte, keletkezésének körülményei és tartalma nem választható el a politika érdekeitől, mert a Sukoró-ügy az első számú eszköz volt arra, hogy a baloldali kormányt, azon belül is Gyurcsány Ferencet megpróbálják lejáratni.

Tátrai Miklós a bíróság előtt