Kormányátalakítás: Matolcsy már vágja a centit
A miniszterelnök – ha 2013 márciusában átalakítja kormányát – olyan aktivista típusú igazságügy-minisztert szeretne, aki „tudományos megalapozottsággal”, a Fidesz–KDNP parlamenti kétharmadja által elfogadott húsvéti alaptörvény szellemében sikerrel képes érvelni „akár az Alkotmánybíróság határozatával szemben is” – tudtuk meg.
Kormányzati forrásaink még karácsony előtt azt mondták, Orbán Viktor „egy Trócsányi Lászlóban gondolkodik”, de hogy az elképzelése miként valósul meg, egyelőre „teljesen nyitott”. Trócsányi László kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közigazgatási bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog. 2005-ben az Európa Tanács velencei bizottságának tagja volt, 2007-ben pedig az Országgyűlés megválasztotta alkotmánybírónak. Viszont a kormányváltást követően távozott az Alkotmánybíróságról, mert kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, és ez a megbízatása még nem járt le. Másrészt, információink szerint, a miniszterelnök, ha változtat a kormányfelálláson, szeretné szétválasztani a jelenleg Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot.
A közigazgatást Pintér Sándor belügyi tárcájához csatolnák. E forgatókönyv szerint Navracsics miniszterelnök-helyettes maradna, és megkapná a Külügyminisztériumot. Arról, hogy a miniszterelnök-helyettes Martonyi János helyett külügyminiszter lehetne, a Népszabadság már többször írt – először 2011 márciusában, aztán júniusban –, de a múlt héten az Index is írt erről a lehetőségről. A múlt évben írtunk arról is, hogy Orbán Viktornak „fejtörést okoz” Navracsics Tibor „elegáns kívülállása”, ezért is gondolt rá külügyminiszterként. A terv azért sem volt a realitásoktól elrugaszkodott, mert kormányzati körökben is az terjedt el, hogy Martonyi János a 2010-es kormányalakításkor állítólag jelezte, csak egy évre vállalja a külügyminiszterséget.
Most viszont úgy tűnik, szeretné végigvinni mandátumát. Ráadásul, mivel Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkárrá való kinevezésével Orbán Viktor bizonyos kompetenciákat „kiszervezett” a Bem rakparttól a politikai bizalmasához, Martonyi János esetében már nincs olyan kockázat, hogy a legkényesebb kérdésekben hibázhatna, vagy különvéleménye támadhatna, így nincs is semmilyen ok az elmozdítására. Sőt a miniszterelnök számára nyilván fontos, hogy a külügyminiszter kivételesen jó kapcsolatokat ápol az amerikai adminisztrációval. (Ez most kiemelt jelentőséget kap, jóllehet a Magyar Nemzet hasábjain 2008-ban a Gáz című vezércikkben még bírálták az „amerikai nagyvállalatok hazai képviseletét ellátó” Martonyi Jánost.) A kormányátalakítás hírét a kormányszóvivő korábban „légből kapottnak” és találgatásnak minősítette, viszont változatlanul tartja magát a hír – az Index is beszámolt már róla –, hogy Matolcsy György az egyik esélyes a Magyar Nemzeti Bank elnökségére, ahonnan mandátuma lejártával márciusban távozik Simor András.
Kormányzati forrásaink azt erősítették meg, hogy „Matolcsy már vágja a centiket, boldogan mosolyog”, viszont nem esküdtek meg rá, hogy okkal örül, és biztosan jegybankelnök lesz. Volt, aki azt sem zárta ki, hogy Orbán Viktor csupán nagyköveti poszttal vagy egy stratégiai kutatóintézet vezetésével ajándékozza meg kedvenc nemzetgazdasági miniszterét.
Azt ellenben egybehangzóan állították, hogy Matolcsy távozása esetén az IMF-tárgyalásokért felelős Varga Mihálynak lesz márciusban a legnagyobb esélye a nemzetgazdasági miniszterségre. Varga az MNB-elnökségre is tökéletesen alkalmas lenne, de állítólag Rogán Antal mellett már ő is jelezte a miniszterelnöknek, hogy nem aspirál a posztra – mondták forrásaink.
