A választópolgároknak csupán 18 százaléka járult az urnákhoz. Döntő többségük ugyanakkor elutasította, hogy közterület viselje a volt kormányzó nevét. „Egyetért-e ön azzal, hogy Horthy Miklósról, a vitatott történelmi személyiségről ne nevezzenek el közterületet Gyömrőn?” – a Pest megyei városban vasárnap erre a kérdésre vártak választ a helybéliektől. Az önkormányzat korábban – jobbikos javaslatra – a volt kormányzót találta a legalkalmasabbnak arra, hogy névadója legyen a város főterének.

A képviselő-testület később a heves tiltakozások hatására módosítani kényszerült az álláspontját, és a tér helyett az ott lévő parkot nevezte el Horthy Miklósról. A tiltakozók azonban korántsem érték be ennyivel, és néhány hét alatt összegyűjtötték a népszavazás kiírásához szükséges több ezer aláírást. A népszavazás érvényességéhez a választópolgárok ötven százalékának (plusz egy fő) részvételére lett volna szükség. Varga Ernő jegyző elmondása szerint ez mintegy 6500 embert jelent. Délután háromig az arra jogosultaknak csak 13 százaléka nyilvánított véleményt, és a részvételi arány este hétig, a szavazókörök bezárásáig sem változott érdemben.

A jegyző közölte, hogy összességében a választópolgárok 18 százaléka, azaz 2270 gyömrői szavazott. Összehasonlításul: a népszavazás kiírását mintegy 2800 helybéli támogatta az aláírásával. Varga Ernő tájékoztatásából kiderült, hogy nyolc érvénytelen szavazat mellett mindössze 484 helybéli értett egyet azzal, hogy a városban közterület viselje Horthy Miklós nevét. A nagy többség – 1778 szavazó – ezt elutasította. Kavalecz Gergely, a népszavazást kezdeményező egyik civil szervezet képviselője, ha a részvételi arányt nem is, azt mindenképpen örvendetesnek tartja, hogy a szavazók túlnyomó többsége kinyilvánította: ellenzi a Horthy-kultuszt. (Munkatársunktól)