A szakemberek előzetesen azt jósolják – és erre utal egyes fideszes politikusok óvatos nyilatkozata is –, hogy a testület nagy valószínűséggel „elmeszeli” a jogszabályt, vagyis jelentősen nehezíti a kormányerők dolgát. 

Erre alkotmányjogászok abból következtetnek, hogy az Alkotmánybíróság a múlt héten megalapozta egy ilyen tartalmú döntését, amikor az úgynevezett átmeneti rendelkezések közül mindazokat a pontokat megsemmisítette, amelyek nem az új alkotmány hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti szabályokat, hanem hosszabb távú jogi passzusokat tartalmaznak.

Itt kell megjegyezni, hogy az államfő beadványában a törvény legtöbbet bírált, a választási részvételt előzetes feliratkozáshoz kötő pontjának vizsgálatát nem kérte az Alkotmánybíróságtól arra hivatkozva, hogy azt az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiben rögzítették, ami pedig az alaptörvény része, vagyis az AB által nem vizsgálható. Az AB múlt heti döntése épp ezt a hivatkozást lehetetlenítette el.

Az Origo hírportál információi szerint egy kivételével a köztársasági elnök által megjelölt minden pontban alkotmányellenesnek találta az AB a választási eljárásról szóló törvényt.

A testület mindezeken túl nemcsak az Áder János által formai okokból megjelölt pontokat vizsgálta, illetve semmisítette meg, hanem tartalmilag is elemezte a regisztráció intézményét, és kimondta róla, hogy annak bevezetése nem szükségszerű. Ebből pedig az következhet, hogy a parlamentnek vagy bizonyítania kell a feliratkozás szükségszerűségét – ez az eddigi érvrendszerrel nehezen sikerülhet –, vagy el kell állnia annak bevezetésétől.

Ha a szakemberek nem tévednek, akkor a Fidesz eddigi közjogi működésének talán legbrutálisabb lépésére kényszerül: annak ellenére emelheti az alaptörvénybe az AB által megsemmisített jogszabályokat, hogy a testület azokat az alkotmánnyal ellentétesnek találta.