Az egyházak elkülöníthetnek?
A tárcavezető Nyíregyháza egyik harmadik világbeli szegénységgel sújtott cigánytelepén egy felújított társasház ünnepélyes átadásán azt is elmondta, „a kormány és a minisztérium kiáll a romák által lakott telepen lévő, a görög katolikus egyház által működtetett általános iskola mellett”.
Az előző városvezetés 2007-ben zárta be a telepen működő szegregált cigányiskolát, mert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) beperelte a fenntartó önkormányzatot. Az akkori szocialista városvezetés a pervesztéssel járó EU-s forrásmegvonástól való félelmében megszüntette a telepi iskolát, a gyerekeknek a többiben találtak helyet. Iskolabuszt helyeztek forgalomba, hogy a diákok zökkenőmentesen juthassanak el az intézményekbe. A CFCF így elállt a keresettől.
2010-ben a városvezetés összetétele megváltozott, Kovács Ferenc, a Fidesz–KDNP-színekben megválasztott polgármester újraszervezte az iskolahálózatot. Miközben a csökkenő gyerekszám és a csökkenő források miatt iskolákat vontak össze és szüntettek meg, polgármesteri ötlettel egy iskola mégis megnyithatta kapuit: persze, hogy a Huszár-telepi. A bezárt iskola épületét ugyanis az önkormányzat átadta a görög katolikusoknak, akik ott 2011-től felmenő rendszerben általános iskolát indítottak, kizárólag mélyszegénységben élő, telepi roma gyerekekkel. A CFCF így már nemcsak az önkormányzatot, hanem az egyházat is perli a hatályos törvények megszegése miatt. Amíg ugyanis az etnikai alapú elkülönítés tilalma megmaradt a jelenleg is hatályos egyenlő bánásmód törvényben, addig az elkülönítést is lehetővé tévő felzárkóztató oktatási modell nem került be a nemzeti köznevelési törvénybe. Miközben a 2012-es tanévtől újabb első osztályt indítottak a görög katolikusok (ezzel két évfolyamosra bővítve a telepi iskolát), a bírósági tárgyalásokon a bizonyítás gőzerővel folyik.
E ma még folyamatban lévő bírósági ügyre utalt Balog Zoltán, amikor a cigánytelepen tett újabb látogatása során a kormány támogatásáról biztosította az őt vendégül látó görög katolikusokat. A humánminiszter üzent is a független magyar bíróságoknak: „Nem lehet hagyni, hogy az egyház által elkezdett oktatási-nevelési munkát tönkretegyék. Innen üzenem azoknak, akik a bíróságon és más fórumokon próbálják szétverni azt, amit mások építenek, hogy ne tegyék. (…) Magyarországon sok helyen van szegregáció, a nyíregyházi iskola esetében azonban nem megkülönböztetésről, hanem felzárkóztatásról kell beszélni. Azt kívánom, hogy más esetekben a bíróságok szigorú ítéleteket hozzanak, a kérdésben hibázó önkormányzatok pedig változtassák meg a helyzetet”.
A CFCF elfogadhatatlannak nevezte, hogy a miniszter folyamatban lévő ügyben várja el a bíróságtól, hogy az általa favorizált fél javára döntsön. Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke úgy reagált, „nem elég a cigány gyerekeket szeretni, nem elég hinni, hogy segíthetünk rajtuk, ha azt többségi társaiktól elkülönítve tesszük, a segítség mit sem ér – nyújtsa azt akár felekezeti, akár világi iskola”. Precedens nélkülinek nevezte, hogy egy kormányzati döntéshozó egy folyamatban lévő per kimeneteléről nyilatkozzon, „s tegye mindezt a vonatkozó törvények és szakmai tapasztalatok semmibevételével”.
Kocsis Fülöp püspök a görög katolikusok honlapján néhány napja védelmébe vette a minisztert és a telepi iskolát, ami a CFCF olvasatában – mint írta – „nem egyebet tesz, mint nemzeti hovatartozás alapján elkülöníti a cigány gyerekeket”.
Kérdésével így próbálta megvilágítani, hogy Balog Zoltán miért is látja tisztán a görög katolikus egyház pedagógiai gyakorlatát: „Miért nem fogják fel a vádlóink, hogy amikor az egyház – Krisztus sürgető szeretetparancsát követve – tevékenykedik, akkor nem társadalmi problémákat akar megoldani, hanem egyszerűen segíteni azokon, akik rászorulnak?” Kocsis szerint a miniszter nem állítja, hogy szegregálni kell. – Huszár-telepi nyilatkozatában épp az ellenkezőjére hívta fel a figyelmet, mint ahogyan a görög katolikus egyház sem híve az elkülönített oktatásnak. Inkább arra szólít fel, hogy vizsgáljuk meg jobban, mélyebben, pontosabban a helyzetet – fogalmaz.
A CFCF azon felvetésére, hogy a szülők nem a felekezeti oktatás, hanem az iskola közelsége és a sokszor a zaklatásba torkolló többségi előítéletek miatt választják a görög katolikus iskolát, azt írja, „furcsa vád velünk szemben!” – Nem kétséges, percig sem tagadtuk, hogy oktatási-nevelési törekvésünk egyik fő oka és eszköze, hogy (...) fizikailag is közel legyünk annak érdekében, hogy a szívükhöz is közel tudjunk kerülni. Az is igaz, hogy az oda járó gyermekek közül sokan nem görög katolikusok. Nem firtatjuk sem a vallását, sem a nemzeti hovatartozását egyiküknek sem. Kárhoztassanak bár, de mi nem zárjuk be az ajtót egyetlen cigánygyerek előtt sem annak okán, hogy bent már esetleg van tíz másik. Noha ezzel bizony súlyosan megsértjük az integráló képlet kérlelhetetlen követelményét. (…) Viszont érthető, hogy befogadó egyházunk intézményét választják azok, akik már sokat szenvedtek „a zaklatásba torkolló többségi előítéletek miatt”. Ez várjon inkább rájuk? Mindegy, nem ez a lényeges, hanem a hatályos jogszabály érvényesítése. Ezért harcol az alapítvány velünk szemben! – írja a püspök, megkerülve a per egyik fő kérdését: miért nem abba a frissen átadott görög katolikus iskolába viszi az egyház a Huszár-telepről a cigány gyerekeket, ahová a város többségi tanulói járnak? A CFCF szerint a szülőket és a gyerekeket akkor is el lehet érni, ha óvodát vagy tanodát működtet az egyház a Huszár-telepen. Már a perindítást megelőzően is arra hívták fel a püspök figyelmét, hogy a felekezeti intézményekre is vonatkozik az integrációs elvárás. Integráljanak a görög katolikusok, s ők elállnak a pertől.
Mohácsi Erzsébet nem érti, miért más a nyíregyházi helyzet, mint az összes többi szegregációs ügy. – A lényegi kérdés az, hogy mire is megy ki a játék? Lehet, hogy a miniszterrel együtt kisütik, hogyan lehetnek a szegregáció tilalma alól mégiscsak felmentettek, ki az, aki a törvényen kívül esik? Ha erre megy ki a játék, akkor magasabb fórumokon kell továbbvinni az ügyet: a tét már nem csak a huszár-telepi roma gyerekek sorsa lesz – mondja.
