A pályázat az úgynevezett konvergenciarégiókban 859 millió forinttal, a közép-magyarországi régióban pedig 58 millió forinttal támogatja a hajléktalanellátásban részt vevő intézményeket az érintettek felkutatásában, felmérésében, egyéni terv alapján történő fejlesztésében, lakhatásuk biztosításában, elhelyezkedésük, képzési rendszerbe illeszkedésük segítésében. Az intézmények nyolc- és 140 millió forint közötti összegre pályázhatnak, és projektenként 10–150 hajléktalant kell segíteniük. A pályázatok február végéig nyújthatók be, közülük várhatóan nyolc-tíz kap támogatást.

– A hazai hajléktalanellátás jól felépített, csak éppen a körülmények, a lakáspolitika és a munkaerőpiac kedvezőtlen – mondja Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Hozzáteszi, hogy minden ilyen támogatás nagy segítség, mert a hajléktalanságba könnyű belecsúszni, de nagyon nehéz kikerülni belőle. Ahogy az is nagy segítség lenne, ha mégsem jönne létre a nemzeti konzultáció a hajléktalanokról.

Orbán Viktor miniszterelnök december elején jelentette be, hogy újabb nemzeti konzultációt kezdeményez, a leginkább érintett, megyei jogú városokban élők véleményét kéri ki a fedél nélküliekről. Az Alkotmánybíróság ugyanis alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a törvényt, amely szerint szabálysértés, ha hajléktalanok közterületen élnek. Orbán szerint ha a konzultáció során begyűjtött vélemények eltérnek az AB állásfoglalásától, akkor a kormány olyan indítványokat terjeszt a Ház elé, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata érvényesüljön. Szerinte ésszerűtlenül döntött az AB, ezért ha a többség úgy akarja, akár az alaptörvényt is módosítani fogják. (A korábbi konzultációk csaknem egymilliárd forintba kerültek, körülbelül annyiba, mint a mostani pályázati keret.)

Vecsei Miklós szerint veszélyes társadalmi konzultációt folytatni a hajléktalanokról. Éppen ezért Kozma Imrével, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökével levelet írtak országgyűlési képviselőknek, és felajánlották segítségüket a megoldások keresésére, egyúttal figyelmeztettek arra, hogy miért ártalmas a kérdésfelvetés.

– Érdekes válaszokat kaptunk – mondja Vecsei. – Volt, aki karácsonyi üdvözletként fogta fel és megköszönte a „kedves gondolatokat”. Ezzel együtt úgy éreztem, hogy azok a képviselők, akikkel hosszabban el tudtunk beszélgetni a kérdésről, kivétel nélkül megértették, hogy miért életveszélyes erről konzultálni.

Vecsei Miklós úgy látja, hogy a szabálysértési törvény előző, az AB által elkaszált verziója éppúgy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mint ahogy az esetleges következő verzió sem fogja. Szerinte a hajléktalanokat büntetni nemcsak hogy nem emberséges, de teljesen értelmetlen is, mert tőlük már nem tudnak elvenni semmit. Ami mégis sokat ártana nekik, az a közvélemény ellenük hangolása egy társadalmi konzultációval. És nem csak nekik ártana: precedens lenne arra, hogy más hátrányos helyzetű rétegeket, több százezer embert is „kiszavazzanak a társadalomból”.

Bár a miniszterelnök kijelentése és a konzultáció terve ellen december végén több százan tiltakoztak Budapesten a hajléktalanok jogait védő A Város Mindenkié csoport szervezésében, Kövér László házelnök pár napja egy rádióinterjúban újra bírálta az AB döntését. A politikus szerint különösen bántó volt, hogy az AB politikai pályára lépett, és politikai tanácsokat osztogatott a törvényhozásnak azzal a kijelentéssel, hogy a hajléktalanprobléma kezelése elsősorban szociális kérdés, és az államnak is így kell felfognia. Kövér szerint ezt ilyen differenciálatlan módon semmilyen alkotmányos elvből nem lehet levezetni. Hozzátette: „Úgy tűnik, hogy az Alkotmánybíróság nem minden tagja szokott kinézni az autójának az ablakán, amikor a valószínűleg egy elit negyedben lévő lakásától az AB hivataláig utazik.”

Hajléktalanok demonstrációja a józsefvárosi önkormányzatnál