A kétharmadért mennek

„A 2014-es választásokat követő demokratikus átalakulás célja Magyarországon a szabadságra, a jog uralmára, a polgárok egyenlőségére és egymás iránt érzett felelősségére, az emberi méltóság megóvására, a többség felhatalmazásával működő kormányzásra, a kisebbség védelmére épülő köztársaság létrehozása” – egyebek mellett ezt tartalmazza az emlékeztető, amelyben az ellenzéki tárgyalás résztvevői megállapodtak a közjogi helyreállítást tárgyaló egyeztetéssorozat első napján.

A tanácskozást a szocialisták kezdeményezték, az ülésen részt vettek a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 (E14), az MSZDP és a Szövetségben Együtt Magyarországért Párt képviselői is. A felek megállapodtak abban, hogy a választásokat követő új kormánynak mindenekelőtt helyre kell állítania a jogállamot. Egyetértettek abban, hogy új alkotmányra van szükség, s ennek olyan értékeket kell közvetítenie, amellyel a nép is azonosulni tud. Az új alaptörvény tartalmát széles körű társadalmi párbeszédben, valódi társadalmi konszenzus alapján kell kialakítani – egyeztek meg a felek.

A tanácskozás résztvevői abban is megállapodtak, hogy haladéktalanul olyan alkotmányszintű szabályozást kell majd alkotni, amely – egyebek között – alapvető jogként biztosít védelmet „az emberi lét alapvető feltételeinek”, kimondja a visszaható hatályú törvénykezés tilalmát, tisztességes választási rendszert hoz létre, biztosítja a sajtószabadságot, kiáll az állam és egyház szerepének szétválasztása mellett, helyreállítja a független intézmények demokratikus működését és az önkormányzatiságot, az ország elnevezéseként pedig „a Magyar Köztársaságot nevesíti”. Az érintett szervezetek jövő szerdán folytatják a részletekről az egyeztetést.

Az E14 mozgalom a tárgyalás megkezdése előtt nyilvánosságra hozta az alkotmányosság visszaállításával kapcsolatos „pozíciódokumentumát”. Ebben az szerepel, hogy a jogállamiság helyreállítása csak jogállami eszközökkel lehetséges, vagyis a közjogi korrekcióra csak kétharmados parlamenti többséggel kerülhet sor, a jogi eljárásrend áthágását semmilyen politikai cél nem legitimálhatja. Azaz a leendő kormányzat nem kerülheti meg és játszhatja ki az alkotmányos kereteket, tiszteletben kell tartania saját hatalmának korlátozottságát.

„Meg kell tudnunk haladni a rendszerváltás utáni negyedszázad közállapotainak morális minőségét ahhoz, hogy büszke és sikeres Magyarországot építhessünk” – teszik hozzá. Az E14 szerint a jogállam helyreállítása nem csupán a leendő kormányváltás egyik célja, hanem minimumfeladata.

A Bajnai Gordon-féle mozgalom a nyilvánosságra hozott dolgozatban leszögezi, hogy az új alkotmány elfogadásához a formális legitimáció nem lesz elegendő, elsőként pedig az alapvető jogok védelmi szintjeit kell megújítani. Ebben például kivételt nem tűrő alkotmányi szabályként rögzítenék a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, megszüntetnék a sajtó felett tartalmi hatósági kontrollt gyakorló Médiatanácsot, visszaállítanák az egyházi státusz bíróság általi minősítését, újraírnák a választási rendszert. Az E14 emellett ismét teljessé tenné az Alkotmánybíróság jogköreit (szerinte ugyanis nem elfogadható, hogy költségvetési kérdésekben az alkotmányosság szempontjai ne érvényesüljenek), s visszametszenék az Országos Bírósági Hivatal elnökének „túlhatalmát”, visszaállítanák a kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek biztosának hatásköreit, és a kormányozhatóság érdekében szűkítenék a kétharmados tárgyköröket. Újítás a petíciós jog érvényesülésének biztosítása, az E14 elképzelése szerint a kormányzat köteles lenne a civil szervezetek felvetéseit meghallgatni és reagálni rá; tízezer választópolgár kezdeményezésére pedig a kormánynak érdemi konzultációt kellene kezdenie egy adott közpolitikai javaslatról.

Az E14 saját alkotmánytervezetet is közzétett – ez az a szöveg, amelyet a Haza és Haladás Egyesület korábban már nyilvánosságra hozott. Ezzel kapcsolatban a mozgalomnál azt mondták: a Szolidaritás és a Milla elfogadta a korábbi koncepciót, ezért az egyezés. (Az E14 koncepciójáról és „pozíciódokumentumáról” további részletek lapunk internetes kiadásában.)

A tárgyalásról, ahogyan korábban a technikai egyeztetésről is, a Lehet Más a Politika és a 4K! távol maradt. Utóbbi szervezet közleményében azt írta: nem világos, hogy mi a tárgyalássorozat célja, nem lehet tudni, hogy a választási szövetséget célzó kezdeményezés kizárólag a köztársaság helyreállítására jönne-e létre, „vagy az MSZP egy saját maga által is torznak tartott választási rendszer révén akar visszatérni a hatalomba”. A 4K! megismételte, hogy még mindig nem kapott választ Mesterházy Attilától arra: az MSZP kész-e az ellenzéki győzelem és közös alkotmányozás után visszaadni a néptől kapott hatalmat és új választást kiírni, a 4K! szerint ugyanis a jogállamiság helyreállítása érdekében ez lenne a tisztességes. „Ha az ellenzéki pártok megkérdőjelezik a 2014-es választások korrekt és demokratikus voltát, akkor győzelem esetén az eredményét is csak átmenetileg, a jogállam helyreállítása érdekében fogadhatják el” – tette hozzá a párt.

 

Visszaállítanák a Magyar Köztársaságot
Visszaállítanák a Magyar Köztársaságot
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.