A költségvetési tervezetre és a konvergenciaprogramra alapozva júniusban az Európai Unió mentesítette Magyarországot a kohéziós források zárolásától. Ugyanakkor, bár a túlzottdeficit-eljárás még nem szűnt meg – erre a szabályozás szerint januártól kerülhet sor –, most újra több ponton is megkérdőjelezhető a jövő évi hiánycél tarthatósága, és az ennek érdekében tett kormányzati lépések elegendősége.

Az országgyűlési szakaszban több ponton módosítottak a képviselők a büdzsé fő számain is, aminek köszönhetően érezhetően csökkent annak esélye, hogy jelen formájában ez a költségvetés valóban a kormány által vállalt hiánycélt képes lenne teljesíteni.

A módosítások egyik csoportjában a képviselők 14 alkalommal is megemelték a várható áfabevételeket anélkül, hogy ezt bármivel is megalapozták volna. Sőt ennek terhére még 15 milliárd forint körüli összegben vállaltak további kiadási terheket. Ez a hiánycél szempontjából nem kezelhetetlen probléma, ugyanakkor a költségvetés tervezésének hitelességét tönkreteszi. A nemzetgazdasági tárca által megtervezett állami bevételi tervet akkor lehetne korrekt és hiteles módon felülbírálnia a képviselőknek, ha egyben intézkedésekkel is alátámasztanák azt, vagyis kiderülne, hogy miért várnak ekkora növekedést.

A nagyobb változtatást a munkahelyvédelmi akcióprogram fedezetének megteremtése jelentette. A járulékkedvezményre, és bizonyos vállalkozási méretek esetén kedvezőbb adózási szabályokra épülő intézkedések fedezetét a kabinet szerint 300 milliárd forintnyi bevételnövekedés, és kiadáscsökkenés jelenti. Ebből a legnagyobb tétel – 162,6 milliárd forint – a gazdaság fehéredéséből származhatna, azaz a tervek szerint az eddigi adózatlan jövedelmek bekerülnének a legális gazdaságba.

Ugyanakkor sem ez, sem a kormány szerint a bérek növekedéséből és a foglalkoztatás javulásából származó 40 milliárd forintos többletbevételek sincsenek megalapozva intézkedésekkel. A Policy Agenda azt sem tartja reálisnak, hogy a kabinet által remélt őszi IMF-megállapodás hatására 100 milliárd forinttal csökkennének jövőre a kamatterhek, ehhez nélkülözhetetlen a piaci bizalom visszaszerzése egy nemzetközi védőháló segítségével. Minél később születik meg a hitelmegállapodás, annál több lejáró állami hitelt kell nagyobb kamattal megújítania az államnak. A szakértők szerint mintegy 300 milliárd forintot is elérhetne a többlet-kamatteher, márpedig a kamatterheket ekkora mértékben véleményünk szerint nem lehetséges csökkenteni a jövő év során.

A legnagyobb vihart a pénzügyi tranzakciós illetéknek az MNB-re vonatkozó kiterjesztése váltotta ki. Láthatólag a kormány hajlandó változtatni ezen a szándékán, ugyanakkor 100 milliárd forintot ezzel elveszít a költségvetés bevételi oldalán. Ezzel együtt pedig – az elemző intézet álláspontja szerint – minimálisan 400-450 milliárd forint körüli az a probléma, amit kezelnie kell a törvényhozásnak (a kormánnyal együttműködve) a büdzsé vitájának hátralévő szakaszában.

A Policy Agenda úgy véli, hogy a kormány jelenleg inkább érdekelt abban, hogy sikeresen lezárja a hiteltárgyalásokat, semmint kockáztassa azt, hogy a piaci források elapadása esetén pillanatok alatt megroppanjon a magyar gazdasági rendszer. Ezért is kerülhetett most sürgősen „terítékre”, hogy a kabinet korrigált költségvetési javaslatot rakhasson a tárgyalópartnerek elé.

A kormánynak tehát a már említett 400-450 milliárd forint körüli újabb költségvetési „lyuk” nagyságában kellene vagy a kiadásokat csökkentenie, vagy intézkedésekkel hiteles módon alátámasztott bevételeket növelnie. A költségvetés kiadási oldalát végignézve a kormány 600 milliárd forinttal kíván többet elkölteni a költségvetési szervek működtetésére, mint az a 2012-es tervben volt. Ennek egy része a járási rendszer létrehozása és az oktatási, egészségügyi intézmények egy részének állami tulajdonba kerülése, amelyekre csak részben jelentett fedezetet az önkormányzatoktól elvont forrás. De láthatólag több költségvetési intézmény is sikeresen lobbizott többletforrásokért. Azaz ezen a területen, ha csupán az idei szintet tartaná a kabinet, akkor jelentős megtakarításokat érhetne el.

Bevételi oldalon csak adóemelés jöhet szóba, amely ha a vállalkozói réteget érinti, akkor a célzott járulékcsökkentés ellenére is romlani fog a vállalkozások pénzügyi helyzete a jövő évben. Ez pedig ellentmond a kormány által preferált növekedési tervnek. Így pedig, mint szinte egyedül járható út, csakis a háztartások pénzügyi terheinek növelése kerülhet szóba. Ez pedig átmenetileg az egykulcsos adórendszer valamilyen szolidaritás típusú adóelemmel való kiegészítését jelentheti.

Természetesen dönthet úgy a kormány, hogy az úgynevezett apró engedmények elvét választva, most kizárólag az MNB-t érintő tranzakciós illetéket váltja ki más bevételi forrásokkal, és próbálja meggyőzni az EU/IMF-küldöttséget, hogy a többi költségvetési szám megalapozott. A Policy Agenda álláspontja szerint ez a taktika egyedül időhúzásra való, mivel jövő év elején hamar világossá válik, hogy a 2013-as költségvetés a vállalt hiánycél érdekében további intézkedéseket igényel.