Indul az ellenzéki tárgyalás
Emlékezetes, Mesterházy Attila szocialista pártelnök még november végén jelentette be, hogy szakpolitikai egyeztetésekkel kezdődő, a jövő év végére a közös jelölt- és listaállításig, azaz egy választási szövetség létrehozásáig vezető tárgyalásokat kezdeményez az MSZP a demokratikus ellenzéki pártokkal és szervezetekkel. A szocialisták az Együtt 2014 választói mozgalom alapítóit – a Haza és Haladás Egyesületet, a Milla Egyesületet és a Magyar Szolidaritás Mozgalmat –, az LMP-t, a Demokratikus Koalíciót, a 4K!-t, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot és az Árok Kornél vezette Szövetségben, Együtt Magyarországért pártot keresték meg.
Az első, szakpolitikai kérdéseket is érintő egyeztetésre január másodikán kerül sor, ennek technikai megbeszélése zajlott vasárnap délelőtt a Pallas Páholyban. Az MSZP a párt parlamenti frakcióirodáját javasolta a január másodikai egyeztetés otthonául, de a többi szereplő pártsemleges helyet szeretett volna: így esett a választás végül az Andrássy úti Pallas Páholyra. A meghívó felet, vagyis a szocialistákat Tóbiás József, Bárándy Gergely, Harangozó Tamás és a pártelnök kabinetfőnöke, Szakács László képviselte.
Az első – január másodikán kezdődő – tárgyaláson a jogállamiság reparációja, az alkotmányosság és a demokrácia témaköre lesz napirenden. Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke (az Együtt 2014 delegációjának egyik vezetője) a Népszabadságnak azt mondta: fontos volt, hogy még a január másodikai találkozó előtt legyen egy technikai jellegű előkészítés. A felek megállapodtak abban, hogy az első ülést – kezdeményezőként – az MSZP vezeti, de miután a közjogi kérdést nem lehet egyetlen tárgyalási nap alatt végigbeszélni, így az elnöki szerepet később rotációban látják majd el a résztvevők.
Megállapodtak abban is, hogy ha az elkövetkező hetekben olyan párt vagy társadalmi szervezet – amelynek közhatalmi ambíciója van, vagyis indulni kíván a következő választáson – bejelentkezik a tárgyalásokra, úgy az (az asztalnál ülők egyetértése mellett) csatlakozhat az egyeztetésekhez. Szintén megállapodtak abban, hogy a tárgyalások bár zárt ajtók mögött zajlanak majd, arról minden esetben írásos feljegyzés készül, az eredményekről pedig – ahogyan már a technikai előkészítésről is – értesítést kapnak azok is, akik a meghívás ellenére nem voltak jelen; ez most a 4K!-ra, illetve az LMP-re vonatkozik.
Úgy tudjuk, hogy érdemben egyetlen olyan pont volt, ahol kiemelésre érdemes különbség mutatkozott a felek között: az Együtt 2014 ugyanis – más résztvevőkkel ellentétben – azt az álláspontot képviselte, hogy mindaddig, amíg a közjogi kérdésekben nem születik egységes megállapodás, addig a további szakpolitikai kérdésekben nem lehet folytatni az egyeztetéseket. Ehhez kapcsolódik, hogy technikai értelemben hivatalos meghívót a felek csak a január másodikán kezdődő, közjogi kérdéseket tárgyaló tanácskozásra kaptak, az MSZP által – forrásaink szerint – január nyolcadikára tervezett gazdaságpolitikai egyeztetésre azonban még nem.
Az ellenzéki kezdeményezésen a 4K! és a Lehet Más a Politika nem vett és a jövőben sem vesz részt. Pontosabban az LMP nem fog, mert a kérdésről az országos választmány még nem foglalt állást (január másodikáig pedig nem ülésezik a testület), a 4K! pedig egyelőre még kivár. Istvánffy András, a 4K! szervezője a Népszabadság kérdésére azt mondta: a vasárnapi technikai egyeztetésen azért nem vettek részt, mert arra nem kaptak meghívást. A januári tárgyalás kapcsán pedig azt mondta: december óta várják a választ Mesterházy Attila pártelnöktől arra, hogy mit gondol az MSZP a „kétválasztás”-koncepcióról, vagyis hogy az alkotmányozás után készek-e feloszlatni a parlamentet és szabad, tisztességes választásokat tartani. „Még várjuk az MSZP válaszát. Addig nem tudjuk, miről kellene egyáltalán tárgyalni” – tette hozzá lapunknak Istvánffy András.
Ehhez kapcsolódik még, hogy lapunk értesülései szerint Schiffer András LMP-frakcióvezető a napokban visszavonta az ökopárt országos választmányához benyújtott egyik indítványát, amely az alkotmányosság visszaállításának lehetséges megoldásairól szóló egyeztetést érintette volna a szocialistákkal. (Ez az alapvető témája az ellenzéki egyeztetésnek is.) Schiffer kérdésünkre válaszolva elmondta: szó sincs arról, hogy az ügy lekerült volna ezzel a napirendről, vagy – ahogyan ezt néhány forrásunk feltételezte – a választmány néhány tagja harcosan ellenezte volna az MSZP-vel való bármilyen egyeztetést. A frakcióvezető hangsúlyozta: az alkotmányosság helyreállítása érdekében szükséges együttműködést mielőbb újra napirendre veszik az LMP-ben.
