A közösség luxembourgi bírósága egyértelműen leszögezte: Magyarország a bírák szolgálati jogviszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti szabályozás elfogadásával nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazandó egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló uniós irányelvben foglalt követelményeket.

Semmi nem indokolja ugyanis, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát minden átmenet nélkül hetvenről 62 évre csökkentsék. Mások továbbra is ennél idősebb korukig dolgozhatnak, ugyanakkor a bíróság figyelmeztetett rá, hogy az általános nyugdíjkorhatár három évvel történő emelését több mint tíz esztendő alatt hajtják végre. Megfelelő átmeneti idő biztosítása nélkül ez visszafelé sem történhet meg – jelezték.

A kormány előterjesztése e tekintetben eleget tesz a verdiktben foglaltaknak, hiszen a nyugdíjkorhatárt tíz esztendő alatt – 2022-ig – csökkentenék hetvenről 65 évre. A tervezetből már az a korábbi javaslatban szereplő – és erősen vitatható – korlátozás is kimaradt, amely szerint 62 esztendősnél idősebb bírót nem lehet vezetővé kinevezni. Előírnák viszont, hogy vezetői posztra csak az kerülhet, akinek még legalább három éve van a nyugdíjkorhatár betöltéséig.

Elvileg tehát a kényszernyugdíjazottak is visszakaphatnák korábbi beosztásukat. A törvénytervezet azonban kimondja, hogy „bírósági vezetői tisztségbe való visszahelyezésnek nincs helye”. A szándék forrásaink szerint világos: a jelenlegi hatalom mindenképpen szabadulni akar a korábban kinevezett vezetőktől. Erre azonban nincs törvényes megoldás. Vagyis emberek sorát nem lehet megfosztani pályázaton elnyert munkakörétől.

Ez az érintettek szerint olyan, mintha egy rablás esetében kimondanák, hogy az áldozattól jogellenesen vették ugyan el a javait, ám azokat mégsem adják vissza. A kényszernyugdíjazottak zöme egyébként életkora okán valamilyen bírósági vezetőként dolgozott, de van köztük több ítélőtáblai, törvényszéki elnök is. Anyagi hátrányt a korábbi pozíciótól való megfosztás az előterjesztés szerint nem jelentene, mert a határozott időre kinevezettek vezetői pótlékát továbbra is folyósítani kellene, csakhogy a menesztett bírák szerint ez korántsem jelent megfelelő elégtételt.

Vannak ugyanis a magasabb beosztáshoz kapcsolódó más juttatások – ilyen például a gépkocsihasználat, hivatali mobil –, de ezek elvesztésénél súlyosabbnak ítélik meg, hogy például egy volt megyei elnök is csak beosztottként kerülhet vissza saját korábbi munkahelyére.

Aggályosnak tűnik az is, hogy az AB-határozat szerint alkotmányellenesen menesztett bíráknak kérniük kell ismételt kinevezésüket. Az Európai Unió Bíróságának döntéséből valószínűleg más következnék: mindenkit automatikusan vissza kellene helyezni eredeti beosztásába.

Ez elég nehezen kivitelezhető, mert a vezetői posztok többségét időközben betöltötték, minden egyéb megoldás aggályos lehet, és a magyar állam azt kockáztatja, hogy az Európai Bizottság által korábban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást folytatni fogják. Ha így lesz, már pénzbüntetés kiszabására is számítani kell. A tervezet szerint azok, akik nem szeretnének bíróként dolgozni, átalány-kártérítés címén megkapnák egyéves jövedelmüket. Ez sem igazán jogállami megoldás, hiszen az érintettek többsége ennél jóval hosszabb ideig dolgozhatott volna. Annak persze nincs akadálya, hogy a kártérítési igényt peresítsék, de az AB, illetve az unió luxembourgi bíróságának döntése után igencsak kérdéses, hogy az állam miért akar belemenni ilyen kétes kimenetelű eljárásba.

A kényszernyugdíjazás tényét mindkét fórumon jogellenesnek minősítették, így a több mint kétszáz menesztett bíró joggal tarthat igényt a teljes reparációra. Vagyis vissza kell helyezni őket az eredeti beosztásukba, de ha valaki ezt nem kívánja, annak a teljes anyagi veszteségét kompenzálni kell. Miután erre a magyar állam egyelőre nem hajlandó, változatlanul fenntartják az emberi jogi bírósághoz benyújtott keresetet – jelentette ki kérdésünkre Cech András ügyvéd, aki mintegy ötven bírót képvisel a strasbourgi fórum előtt.

A tervezet kapcsán felvetődik még egy kérdés: munkaügyi perekben született néhány olyan ítélet, amely szerint az idő előtt nyugdíjazott bírót az eredeti beosztásába kell visszahelyezni. Általában tanácselnökökről van szó, de információnk szerint egy városi bírósági elnök ügyében is ilyen verdiktet hoztak. A javaslat elfogadása után erre már nem lesz lehetőség, ami megint csak durva diszkriminációt jelent.

Több mint kétszáz bíró kérheti, hogy helyezzék vissza korábbi beosztásába