Pofon a kétharmadnak
A testület tagjai közül Holló András és Stumpf István párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária pedig különvéleményt csatolt. Az AB rámutatott, hogy az alaptörvény úgynevezett átmeneti rendelkezéseinek több mint kétharmada nem a korábban hatályos alkotmány és az új alaptörvény közötti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés.
„A jogalkotásra adott felhatalmazás kereteinek túllépése pedig olyan súlyos eljárási szabályszegést jelent, amely a jogszabály közjogi érvénytelenségének a megállapítását és a jogszabály megsemmisítését vonhatja maga után” – állapította meg a testület. Az AB a megsemmisített rendelkezések tartalmának alkotmányosságát nem vizsgálta, a részleges közjogi érvénytelenség kimondására formai szempontú vizsgálat alapján került sor, hangsúlyozták.
Vagyis az átmeneti rendelkezések közé épített választási regisztrációt is formai, nem pedig tartalmi okokból vizsgálták. A választási regisztrációval kapcsolatban jövő héten dönt a testület Áder János államfő beadványa nyomán. A pénteki döntés mindenesetre lehetővé teszi az alkotmánybírók számára, hogy a köztársasági elnök beadványa nyomán érdemben is elvégezzék a választási eljárási törvény, benne az előzetes regisztráció alkotmányos tartalmi vizsgálatát.
A pénteki határozatot követően a Fidesz sietett leszögezni, hogy tudomásul veszi és végrehajtja az AB döntését. Ugyanakkor Rogán Antal frakcióvezető és Szájer József európai parlamenti képviselő azt is közölte: az AB csak formai kifogásokat talált, így az alkotmánymódosító csomagot is csak formai szempontok szerint fogalmazzák majd meg. „Nincs akadálya annak, hogy a rendelkezéseket egy egyszerű alkotmánymódosítással beemeljük az alaptörvénybe” – tette hozzá Szájer József.
Az MSZP szerint az AB határozata is bizonyította, hogy a Fidesz nem él, hanem visszaél a kétharmados többségével. Mesterházy Attila pártelnök azt közölte: üdvözlik a döntést, amely megsemmisítette a kifogásolt rendelkezéseket. A Bajnai Gordon nevével is fémjelzett Együtt 2014 – a Fidesz reagálására reflektálva – felszólította a kormányt, hogy tegyen le politikai hátsó szándékairól, és ne próbáljon meg visszajönni az ablakon, ha az AB egyszer már „kipenderítette az ajtón”. Az LMP szerint az AB döntése után egyértelművé vált, hogy „ma Magyarországnak nincsen alkotmánya”.
Az ökopárt ezzel együtt azt szorgalmazza: kezdjenek tárgyalásokat annak érdekében, hogy az országnak egy „megegyezéses alkotmánya” legyen. Az LMP abban is bízik, hogy a választási regisztrációt az AB a tartalmi vizsgálat után is megsemmisíti. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció szerint az orbáni rendszer óriási pofont kapott az AB döntésével. Varju László pártigazgató úgy vélte: karakán döntést hozott a taláros testület, amelyben úgy tűnik, hogy „egyelőre még” többségben vannak a független döntéshozók.
