Ez nem átmeneti rendelkezés
Az indok: a kifogásolt pontok nem az új alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti, hanem hosszabb távra érvényes általános szabályokat tartalmaznak. Ilyen például a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló – az MSZP utódpártként viselt felelősségét is feszegető – teljes fejezet, illetve a választási regisztráció. A jogszabályt az ombudsman beadványa alapján vizsgálta az AB.
„Az alkotmánybírák alaptörvényi kötelezettsége vizsgálni mindazon jogszabályokat, amelyek megbontják a jogrendszer belső egységét, kiemelten is azokat, amelyek magának az alaptörvénynek az egységét sértik meg” – szögezte le pénteken kihirdetett határozatában a testület. A bírák álláspontja: akár a parlamenti kétharmaddal szemben is fel kell lépniük, ha valamely döntésük „akadályozná, lerontaná az alaptörvényben foglalt rendelkezések érvényesítését, bizonytalanná tenné az alaptörvény jogi tartalmát és terjedelmét, a jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét, valamint az alaptörvény mint alkotmányossági mérce tartalmát”.
Az igazi áttörést az jelentette volna, ha a bírák a kifogásolt pontokat tartalmi vizsgálatnak is alávetik, mert a formai kifogásokon a kormány könnyedén túlléphet – fogalmazott a döntés kapcsán Lövétei István alkotmányjogász. Ezt szerinte az AB különösen az általános választójog tartalmának értelmezésével tehette volna meg. Lövétei mindazonáltal optimista, hiszen miután kiderült, hogy az utólagos normakontroll lehetőségét korlátozzák, s az ombudsman lett az alkotmányosság védelmének talán legfontosabb előretolt bástyája, Szabó Máté igen aktívvá vált.
Új szerepében pedig eredményesnek bizonyult, mert az AB-hez intézett beadványainak – és e körbe tartozik az Átmeneti rendelkezések alkotmányellenessége miatt benyújtott előterjesztése is – rendre helyt adnak. Derűsebben látja a jövőt Lövétei azért is, mert az AB nem először megy szembe az aktuális hatalommal: egyebek mellett a végkielégítések visszamenőleges adóztatása, a bírák korai nyugdíjazása vagy a család fogalmának szűkítése miatt is megsemmisített törvényi rendelkezéseket.
Úgy tűnik – emelte ki –, hogy a bírák többsége a szakmai tisztességet (vélelmezett) politikai hovatartozása okán sem hajlandó sutba dobni. Jakab András alkotmányjogász szerint az AB határozata a testület elmúlt két és fél évének legfontosabb döntése volt. A jogtudós az MTI-nek elmondta: az AB megállapította, hogy az Átmeneti rendelkezések nem felelnek meg azoknak az eljárási követelményeknek, amelyeket az alaptörvény előír. A testület szerinte nyitva hagyta ugyanakkor azt a kérdést, elfogadhatók lennének-e a most megsemmisített rendelkezések, ha azokat „egyenként átemelnék” az alaptörvénybe. A határozat indoklásából viszont kitűnik, hogy az efféle ad hoc módosításokat az alkotmánybírák legalábbis helytelenítik.
Ombudsmani reakció
Szabó Máté üdvözölte a kezdeményezésére született döntést. A 2012-ben hozott határozatok alapján az ombudsman azt is megállapította, hogy hatékonyan működik az a rendszer, amelyben az állampolgárok kezdeményezhetik, hogy az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollért forduljon az Alkotmánybírósághoz. Mindenképpen újdonság, hogy az AB korábbi határozataira hivatkozva – amelyek szerint a testület nem vizsgálhatja felül az alkotmányt – elkerülhette volna a konfrontációt, ám nem ezt választotta – hangsúlyozta Hack Péter. Az ELTE docense szerint ez akkor is igaz, ha a testület a megsemmisített rendelkezések tartalmát illetően nem foglalt állást.
Sólyom László volt köztársasági elnök korábban azt mondta, hogy az AB miként foglal állást az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről, illetve a választójogot korlátozó előzetes regisztrációról, „az Alkotmánybíróság saját jövőjét és az alkotmányosság jövőjét is eldönti Magyarországon”. Hack erre utalva kijelentette: úgy tűnik, mégsem veszíti értelmét az alkotmánybíráskodás, bár a kérelemre történő névjegyzékbe vételről szóló döntésre még várni kell egy hetet. Ha kimondják, hogy az nemzetközi egyezményekbe ütközik, szerinte a jogalkotó kényszerpályára kerül.
