Bírók, oldalak, szavazatok
Alkotmánybíróvá választotta a parlament a közelmúltban Salamon Lászlót, a KDNP országgyűlési képviselőjét is. Ő a 2013 februárjában távozó, a második alkotmánybírói ciklusát töltő Bihari Mihály helyébe lép, aki betölti a hetvenéves felső korhatárt.
Hamarosan nyugdíjba vonul Holló András is, tehát a Fidesz újabb emberét delegálhatja a testületbe. Ha ez bekövetkezik, heten lesznek azok, akiket ebben a parlamenti ciklusban a Fidesz – a kétharmados többség birtokában módosított szabályok alapján – az ellenzékkel történt egyeztetés nélkül jelölhetett.
A bírák nyilván legjobb szakmai meggyőződésük szerint foglalnak állást, de a testület döntéseinek egy részében mindenképpen tetten érhető, hogy ki melyik politikai oldalhoz tartozik. Ez megmutatkozott a médiáról, a bírák kényszernyugdíjazásáról, a családok védelméről vagy a guberálásról szóló törvények egyes rendelkezéseinek megsemmisítése kapcsán is. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek alkotmányellenességét kimondó határozat kapcsán most hasonló volt a helyzet.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária fűzött különvéleményt, s közülük négyen tavaly szeptember óta tagjai a testületnek. Ők egyébként, amikor a határozat tartalmát illetően nincs konszenzus, következetesen szembehelyezkednek a többségi határozattal. A „renitensek” közé tartozik még Pokol Béla is, ám ő a jelenlegi döntést – sokak meglepetésére – tudomásul vette.