A kormány hátrál, megnyitják a vitát a röghöz kötésről
A tárgyalások eddig nem azért késtek a minisztérium elvárásaihoz képest, mert a diákok kerülték az egyeztetést. Mint ismert, a felsőoktatásban érintett szereplők – a Hallgatói Hálózat (HaHa), a HÖOK, a rektorok, az Oktatói Hálózat és a pedagógus-szakszervezetek – a múlt hét elején Felsőoktatási Egyeztető Fórum néven egységbe forrva alakították ki közös álláspontjukat a felsőoktatást érintő kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban.
A fórum elfogadta a diákok által megszavazott hatpontos követelést, amelyeket a kormány eddigi felsőoktatást érintő politikája ellen fogalmaztak meg az utcai tiltakozásokat megnyitó első nagyobb diákgyűlés után, a múlt hét elején. A fórum követeli az egyetemi autonómia megőrzését, a röghöz kötést jelentő hallgatói szerződések eltörlését, a forráskivonás azonnali leállítását, a felsőoktatás valódi reformjának elindítását az érintettek bevonásával, illetve az államilag támogatott helyek biztosítását minden képzési területen.
A HÖOK világossá tette, hogy nem tárgyal sem a Ha-Ha, sem pedig a fórum háta mögött, ráadásul az érdemi egyeztetésekhez a kormánytól írásos anyagokat kért. Nos, mindeddig nem kaptak semmit, csak egy rekordsebességgel, a parlamenttel egy nap alatt elfogadtatott felsőoktatási törvénymódosítást, illetve elfogadott kormányrendeleteket.
A minisztérium a hallgatókkal tervezett tárgyalások előtt két nappal közleményben tudatta, hogy nemcsak jogász- és közgazdászképzésben, hanem egyes bölcsész szakokon sem hirdet meg államilag finanszírozott helyeket. A tárcavezető szombat este, a hallgatói érdekképviselettel közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy valójában számos kérdést tisztáztak, megbeszélték, hogy április végéig „egyeztetéssorozatot” folytatnak. A tárgyalásokon az egyetemi kapacitásokról, a ponthatárokról, a keretszámokról esik majd szó. Balog Zoltán megígérte a HÖOK-nak, hogy nemsokára elküldik számukra azokat az anyagokat, amelyekből a hallgatók ki tudják olvasni a kormány szándékát.
A miniszter leszögezte: aki a 240-es ponthatárt eléri, az egyetemek kapacitásának függvényében bejuthat államilag finanszírozott helyre. Megerősítette, a PPP-konstrukciók változtatásával és az EU-projektek önrészének átvállalásával többletforráshoz kívánják juttatni az egyetemeket.
– Bízom abban, hogy többen jutnak be, mint tavaly – üzent a felvételizőknek Balog Zoltán. A HÖOK elnöke rögtön azzal folytatta a tárcavezető tájékoztatója után, hogy mindenben egyeztetnek a fórum tagjaival és a Hallgatói Hálózattal. – Kezdjük érteni, mit jelent a felülről nyitott felsőoktatás – mondta az egyeztetések után Nagy Dávid, aki kifejtette, számukra továbbra is elfogadhatatlan, hogy a kormány nem biztosít minden képzési területen államilag finanszírozott helyeket. Erről januárban tárgyal tovább a HÖOK és a miniszter. A kormány oldaláról megígért, állítólag az oktatásba áramló összegeket a HÖOK egyelőre nem tudja értelmezni. Akkor tudja majd ezzel kapcsolatban az álláspontját kialakítani, ha írásos anyagokat kapnak a minisztériumtól, és kiderül, az egyetemek mekkora összegeket tudnak majd oktatásra fordítani a következő tanévben. A tárca ezzel kapcsolatban azt mondta, napokon belül átküldik a kért dokumentumokat.
Nagy Dávid kiemelte, a kormány megnyitotta a röghöz kötéssel kapcsolatos vitát is, amit a HÖOK vezetője fontos fordulópontként értelmezett. Hangsúlyozta, ebben az ügyben a hallgatói érdekek nem sérülhetnek. Elhangzott, a HÖOK web 2-es felületén konzultációt kezdeményez a diákokkal, a kormány pedig „felvételi-szájbarágó” címmel tájékoztatót tesz közzé honlapján. (Ez utóbbi nem sikerült túl szellemesre – lapunk internetes kiadásának olvasói a legjóindulatúbb olvasatban is demagógnak minősítették. – A szerk.)
Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja, aki szintén részt vett az egyeztetésen, a Népszabadságnak elmondta, „elindultunk a normális tárgyalások útján”. Kiss a felsőoktatást egybeforrasztó mozgalom hatalmas eredményének tekinti, hogy a kormány hajlandó a hallgatói szerződésekkel kapcsolatos eddigi álláspontján elgondolkodni. A HÖOK elnökségi tagja megjegyezte, a megegyezés messze van, de nagy szó, hogy a kormány elismeri, hogy bizonyos kérdésekben rossz úton jár.
– Várjuk az adatokat – fogalmaz Kiss Dávid, utalva arra, hogy a felülről nyitott felsőoktatás kormányzati ígérete szerint akár 90 ezer hallgató is bejuthat jövőre felsőoktatási intézménybe, azonban mindez csak az írásos dokumentumokból derülhet ki. Kulcskérdés ugyanis, hogy a felülről megnyitott felvehető létszámot miként finanszírozza az költségvetés. Jelen pillanatban van egy elfogadott törvény a jövő évre, abból egyelőre csak az látszik, hogy az egyetemek a hallgatók képzésére jóval kevesebbet költhetnek, mint tavaly.
Orbán Viktor: A legnagyobb tett az oktatás átszervezése – A kormányfő minőségi okokra hivatkozik
Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb tettének Orbán Viktor a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában. A miniszterelnök szerint az új oktatási rendszert valójában majd csak 2013-ban kell bejáratni, illetve gördülékennyé tenni. A rádióinterjúban a miniszterelnök hosszan magyarázta az oktatás átszervezését, amelynek szükségességét Orbán a köz- és a felsőoktatásban jelentkező sok problémával, a rendszer rossz megszervezésével indokolta. Példaként említette, hogy az általános iskolát gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyják el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor alapvető szakmai ismereteik hiányoznak.
Azt is megjegyezte, hogy a gimnáziumot végzettek egy része a rendkívül alacsonyan meghatározott, 240 pontos felsőoktatási felvételi határt sem éri el. Emellett sokan úgy jönnek ki az egyetemről, főiskoláról, hogy olyan a diplomájuk, amelyet a gyakorlatban nem lehet használni, többen pedig azért nem kaphatják meg diplomájukat, mert nincs meg a szükséges idegennyelv-ismeretük. A kormányfő megemlítette az elmúlt hetek hallgatói tüntetéseit, amelyeken – mint felidézte – ugyanolyan mondatokat is felfedezett, mint amilyeneket ő és társai az 1982-ben szervezett diákmozgalmuk során hangoztattak. Könnyen lehet –utalt vissza a Fidesz 1988-as, szintén diákmozgalmi múltjára –, hogy a mostani diákmozgalmak „felszínre dobnak olyan tehetséges embereket, akik majd (...) egyszer odakerülhetnek, hogy rájuk lehet bízni a nagyon fontos közös ügyeinkből nagy szeleteket, vagy akár az egészet”. (MTI)
