A korábbi koncepciót idézve elmondta, lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, „de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik”.

A diákok tüntetéseiről Orbán Viktor megengedőleg azt mondta, minden diákmozgalomnak megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, „ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk”. A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog – folytatta Orbán Viktor –, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen.

A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, „a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor (...) manipulálják őket”. Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa, majd egy 1982-es megmozdulást felidézve úgy fogalmazott: „Ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor – szemben a kommunistákkal – nem érdemes erőltetni a dolgokat.”

Az interjúban a felsőoktatás átalakításának céljai között említette a kormányfő a minőség növelését azért, hogy a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarják csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát – folytatta, majd – utalva a hallgatói szerződés intézményére – arra is kitért, hogy Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.

Orbán Viktort a közrádió nem szembesítette a Fidesz néhány évvel ezelőtti álláspontjával. 2009-ben ugyanis az akkori kormány 90 százalékkal csökkenteni akarta az állam által finanszírozott szakorvosjelöltek számát, illetve arra szerette volna kötelezni a rezidenseket, hogy legalább kilenc évig ugyanannál a kórháznál dolgozzanak, az egyetemről kikerülve. Akkor a Fidesz a leghatározottabban azt az álláspontot képviselte, hogy ezzel külföldre űzik a rezidenseket.

Épp ezért volt furcsa tegnap Balog Zoltán humánminiszter szájából is az a mondat, hogy – idézzük – „az orvosok elvándorlásának csökkenő tendenciája és a túljelentkezés a rezidensek számára meghirdetett ösztöndíjprogramokra azt jelzi, hogy a fiatal orvosok kezdik megérteni üzenetünket”. De tekintsünk el a röghöz kötéstől: a szakminiszter azt hangsúlyozta, hogy vannak olyan szakmák, amelyekre az államnak szüksége van. A pedagógusokat például külön rendszerben kell képezni, ezért a kormányzatnak tudnia kell, hogy hány pedagógusra van szükség öt-tíz év múlva. A képzendő tanárok számát is ez alapján határozzák meg.

A leendő pedagógusok olyan szerződést fognak kötni, amely szerint nem ők fizetnek, hanem olyan ösztöndíjat kapnak, amely körülbelül megfelel a minimálbér nettó összegének. Ugyanakkor az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Oktatásért Felelős Államtitkársága új értelmezési keretbe helyezte azt, hogy miért nem támogatja az állam egyetlen finanszírozott hellyel sem egyebek mellett a jogász- és a közgazdászképzést. Eddig ugyanis azt hangoztatták, hogy olyan területekre csoportosítják át ezt a kvótát, amelyekre a piacnak szüksége lesz, illetve amelyek a jövőben találkoznak a munkaerő-piaci igényekkel.

Most az Emmi azt írta a Világgazdaság kérdésére válaszolva: „A kormányzat azokat a szakokat nem támogatja állami ösztöndíjjal, amelyek jó piacképességgel rendelkeznek, vagyis a munkaerőpiacon magas jövedelemmel lehet velük elhelyezkedni.” Ebből pedig az következik, hogy ezekre a magas jövedelmű, jó piacképességű szakmákat adó szakokra olyan diák, amelynek családja ezt nem tudja teljes egészében finanszírozni, sosem kerülhet be.

Tartalékból lesz elég pénz

A kormánynak 20-30 milliárd forint többletforrást kell biztosítania a felsőoktatásnak a legutóbbi változások finanszírozásához – mondta Matolcsy György a HírTV Bruttó című műsorában pénteken. A nemzetgazdasági miniszter szerint ezt a százmilliárd forintos rendkívüli intézkedési tartalékból fizetheti az állam. (MTI)

Ismét kész helyzet előtt a HÖOK-tárgyalók

A hallgatók ma újfent azzal szembesülhetnek, hogy mire tárgyalóasztalhoz ülnek, kész helyzet várja őket: megjelent ugyanis tegnap a Magyar Közlönyben a felsőoktatás megújításáról szóló kormányhatározat, amit Orbán Viktor miniszterelnök jegyez. A határozat preambuluma szerint „a kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás minőségi megújítása mellett, és kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar társadalom erőfeszítései eredményeképpen a felsőoktatásba bekerülő hallgatók megszerzett diplomájuk által igazolt tudásukat a magyar tudomány, kultúra, oktatás és gazdaság, a nemzet szellemi és anyagi gyarapodásának szolgálatába állítsák”.

A dokumentum első pontja azt szögezi le, hogy a kabinet határozottan elutasítja a tandíjalapú felsőoktatás kialakítását, majd megállapítja, hogy a 2013-as költségvetés a tavaly meghatározott forrás mértékéhez képest jelentős többletpénzt biztosít a felsőoktatásnak, ezen belül is elsősorban az intézmények adósságrendezésére, az európai uniós önrészek átvállalására és a felsőoktatási PPP-projektek kiváltására.

Ismertetik továbbá azt a döntést, amely szerint a jövőre általános felvételi eljárásban majdan felvett állami ösztöndíjas hallgatók létszáma – felsőoktatási szakképzésben, továbbá alap-, egységes, osztatlan, mester-, valamint doktori képzésben – nem lehet kevesebb, mint a 2012-ben általános felvételi eljárásban felvett, államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók létszáma, azaz legalább 55 ezer. Arról is döntés született, hogy a 2013-as általános felvételi eljárás lezárása után a létszámnövekedésből fakadó képzési többletköltséget (magyar állami ösztöndíj) annak pontos összege ismeretében a központi költségvetésből biztosítják.

A kormányhatározat rögzíti, hogy a 2013–2014-es tanévben magyar állami részösztöndíjas képzést nem hirdetnek meg. Döntött továbbá a kabinet arról is, hogy a köznevelés megfelelő számú és minőségű pedagógus-utánpótlása biztosítására a tanárképzésben részt vevő hallgatóknak létrejön a Klebelsberg Ösztöndíj. Határoztak a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíja megalapításáról. (Ó. M. D.)