Önvédelemhez nem jár puska
„Önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége – tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt – fokozott védelmet igényel” – mondja a lőfegyverekről szóló kormányrendelet. Az ORFK adatai szerint ezt csak keveseknek sikerül igazolni. A tavaly decemberi statisztikában 254 ezer engedélyezett fegyver szerepelt, és ezek közül 155 ezret sportvadászok birtokolnak. Körülbelül 58 ezret önvédelmi célra tartanak, ebből ötvenezer gáz- vagy riasztófegyver. Ennél a szomszédos országokban is liberálisabb a szabályozás, Szlovákiában például a lakosság számához képest csaknem kétszer annyian birtokolhatnak valamilyen fegyvert.
„Igazi” pisztollyal nálunk mindössze 7600-an rendelkeznek, ami 2006-hoz képest majdnem kilencezres csökkenés. A rendőrség tehát egyre kevésbé akceptálja, ha valaki személyes fenyegetettségre hivatkozva szeretne felfegyverkezni. A jogalkotó ráadásul időközben a feltételeket is módosította, és egy ideje már a foglalkozásra (például: parlamenti képviselő) hivatkozva sem kaphat senki alanyi jogon fegyvertartási engedélyt.
Ez a szabályozás az új alaptörvény életbelépése óta sem változott, bár az idén alkotmányos rangra emelkedett, hogy „mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához”. Ami viszont nem jelenti azt, hogy fegyver is járna, hogy azzal védjük meg önmagunkat vagy a javainkat.
A jogos védelem szabályai még 2009-ben változtak. A büntető törvénykönyv (Btk.) korábban azt követelte meg, hogy a megtámadott jogos védelmi helyzetben se lépje túl a támadás elhárításához szükséges mértéket. Ha valaki ezt rosszul mérte fel, mert megrettent, a büntetés korlátlan enyhítésére volt lehetőség. A módosítás hatálybalépése óta az ijedtség vagy menthető felindulás büntethetőséget kizáró ok lett, ami problémák sorát okozhatja.
Például: egy rémült ember, akit megtámadtak, bármikor hivatkozhat a felzaklatott idegállapotára – de kalapáccsal péppé verheti-e annak a fejét, aki őt pofon ütötte? A jövő januártól hatályba lépő új Btk. még tovább megy. Meghatározza, hogy a jogtalan támadást bizonyos esetekben úgy kell tekinteni, mintha ez az élet kioltására irányulna, és ilyenkor a védekező felelőssége szóba sem jöhet. Vagyis: amikor valaki éjjel más lakásába hatol be, őt az ingatlan tulajdonosa szó nélkül lemészárolhatja. Ez egyfelől helyénvaló, hiszen a betörőnek számolnia kell azzal a kockázattal, hogy a lakó védekezni fog.
Másfelől kérdéses, hogy egy csirkefogónak – aki azonnal elfutna, ha kiderül, hogy nem üres lakásba tört be – halállal kell-e lakolnia azért, mert rosszul időzített, és valaki a bűncselekmény idején otthon volt. Érdemes ezzel kapcsolatban a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendelet egy kevésbé lényegesnek tűnő változására is utalni. Egy idén elfogadott jogszabály-módosítás szerint a „lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer a tartásukra jogosult személy folyamatos jelenléte esetén elzárás, illetve elkülönítés nélkül is tárolható”.
Korábban fegyvert a lakásban csak zárt helyen lehetett tartani, ráadásul a lőszert attól külön kellett elhelyezni. Magyarra fordítva: akinek van valamilyen fegyvere, az otthon akár a vadászpuskáját is töltve a keze ügyében tarthatja. Ha egy betörő szerencsétlenül dönt, és éjszaka például olyan vadász lakásába hatol be, aki a fegyverével a párnája alatt alszik, az életét kockáztatja.
