A soproni Anger-réti lőtéren a lövészegylet vezetőjét és egy másik férfit öltek meg idén áprilisban. Három 19 éves fiú követte el a bűncselekményt, akik pénzt, fegyvereket, lőszereket raboltak. Az egyik fiú a lövészklub tagja volt, ismerte a vezetőt, engedély kért tőle, hogy lőhessenek – ezután fordították a fegyvereket a férfi ellen. A másik áldozat akkor érkezett a klubba, amikor el akarták rejteni a holttestet.

G. Ákos a bíróságon nem tett vallomást

2010 februárjában a rendőrség őrizetbe vett egy 22 éves budapesti egyetemistát, aki a gyanú szerint huszonkét ember meggyilkolását tervezte saját egyetemén vagy egy bevásárlóközpontban. A fiú 9 milliméteres, sportlövői engedéllyel tartott Parabellumot és egy gázpisztolyt birtokolt. Két év börtön után szabadlábon védekezik.

2009 novemberében a Pécsi Tudományegyetem gyógyszerészhallgatója, Gere Ákos az egyik órán lövöldözni kezdett. Megölte egy diáktársát, és súlyosan megsebesített három embert, majd feladta magát. Az idén első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. A depressziós panaszokkal pszichiáternél is megforduló férfit elsősorban a fegyverek érdekelték; belépett egy lövészklubba, később engedéllyel sportpisztolyt vásárolt.

Ezek a fiúk épphogy kinőttek a kamaszkorból, akárcsak Adam Lanza, a newtowni mészárlás elkövetője. Abban is hasonlítanak az amerikai elkövetőre, hogy szerettek lőni, szerették a fegyvereket, és hozzájutottak.

– Ezeket a cselekményeket általában középosztálybeli, fehér, frusztrált, sokszor depressziós fiatalok követik el, családi, önvédelemből, vadászati vagy sportcélra tartott fegyverrel. Európában azért van sokkal kevesebb ilyen eset, mint az USA-ban, mert kevés magánembernél van fegyver – mondja Kerezsi Klára kriminológus. Hozzáteszi, hogy a késő kamaszkor veszélykereső időszak, amikor a fiatalok meg akarják mutatni az erejüket, és meg akarnak felelni a férfiszerepnek, amit gyakran összekevernek az agresszióval. Nem véletlen, hogy hazai vizsgálatok szerint a 14 és 17 és fiúk körében rendkívül elfogadott az erőszakos problémamegoldás. De ha ehhez nincs eszközük, a kockázat is jóval kisebb.

– Nem állítom, hogy ha holnaptól sokkal több fegyver lenne magánkézben itthon, akkor azonnal megjelennének az iskolai lövöldözők. Csak azt mondom, hogy ezt ki sem kellene próbálni, az esélyt sem kellene megadni – hangsúlyozza Kerezsi Klára. Egy tavaly indult vizsgálatban kétezer budapesti 14 éves fiút kérdeztek meg az Országos Kriminológiai Intézet munkatársai, hogy akár áldozatként, akár elkövetőként kerültek-e már kapcsolatba valamilyen erőszakos cselekménnyel.

Azért csak a fiúkat vizsgálták, mert a nemzetközi és hazai adatok szerint is ők követik el a bűncselekmények 85-90 százalékát. – Nem kell okvetlenül komoly bűncselekményekre gondolni, a kis összegű lopásokra, kisebb verekedésekre is rákérdeztünk. Akkor soroltunk valakit az áldozatok vagy az elkövetők közé, ha egynél többször fordult elő vele valamelyik eset – mondja Kó József, a kutatás egyik készítője. A fiúk fele érintett volt valamilyen formában: áldozatként 12 százalékuk, elkövetőként 20 százalékuk vagy mindkét szerepben 17 százalékuk.