Mint előre jeleztük, a tárca által nyilvánosságra hozott táblázat szerint tandíjat kell fizetni egyes bölcsész szakokon, így andragógia, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció- és médiatudomány szakon. A teljes jogi és igazgatási, valamint gazdaságtudományi képzési területen is csak tandíjas helyekre lehet bejutni jövőre.

A Hallgatói Hálózat a Facebookon gyorsan reagált a minisztériumi közleményre. „Fel vagyunk háborodva. A kormány bevezette a tandíjat. (...) Balog Zoltán két napja garantálta, hogy mindenki megkezdheti állami ösztöndíjas tanulmányait, aki megfelel »a minőségi kritériumoknak«, és vállalja a röghöz kötő hallgatói szerződés aláírását. Hazudott” – írták.

A humántárca a közleményben jelezte: a felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben valamennyi szakon ugyanakkora lesz, mint tavaly, vagyis 240 pont. „Természetesen az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárai az intézményi kapacitás függvényében – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a felvételi eljárás során alakulnak ki, és a minimális pontszámnál magasabbak is lehetnek” – így a közlemény.

Radó Péter oktatáskutató rámutat: az „intézményi kapacitás” azt jelenti, a képzési normatíva alapján hány hallgatót tud felvenni az egyetem. E szerint viszont ez mégiscsak keretszámos rendszert jelent, bármennyire erőteljesen állítja is a kormány ennek az ellenkezőjét. Ráadásul még mindig adós azzal a jogszabállyal, amelyből kiderül, milyen arányban oszlik el az intézmények költségvetésében a tudományos célú, a fenntartói és a képzési normatíva. (Az egyetemek csak azt tudják, hogy a teljes költségvetésen belül 45 milliárd forintra csökkent a képzési normatíva.)

Balog Zoltán miniszter közleménye leszögezi, hogy „a hallgatók új felvételi eljárásra való biztonságos felkészülése érdekében” 2013-ban még nem fog ponthatárokat megállapítani az egyes egyetem egyes szakjaira lebontva. A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón – vagyis egy nappal korábban – még úgy tájékoztattak, hogy karácsonyig meghúzza a ponthatárokat a miniszter. Mi változott egy nap alatt?

Csak találgathatunk. Valószínűsíthető, hogy „fellázadt” az apparátus, három nap alatt ugyanis lehetetlen feladat több ezer egyetemi és főiskolai szak ponthatárainak megállapítása. A jelen állás szerint marad az a rendszer, ami volt, az intézmények maguk állapítják meg a ponthatárt aszerint, hogy hány hallgató után kapnak képzési normatívát. Egy biztos: a 2013-as költségvetés az „önfenntartó felsőoktatás” miniszterelnöki víziója alapján sokkal kevesebb hallgató után tartalmaz ilyen normatívát, mint tavaly. Ez azt jelenti, ha nem korrigálja a költségvetést a kormány, az egyetemek nem lesznek képesek a tavalyi keretszámmal megegyező számú, államilag finanszírozott helyet biztosítani.

A HÖOK szombaton folytatja az egyeztetést Balog Zoltánnal. Az ELTE Társadalomtudományi Karának Hallgatói Önkormányzata pedig ma este hallgatói szerződéseket éget a budapesti Széll Kálmán téren.

Saláta és együttműködés

Hiller István, az MSZP képviselője csütörtökön azt mondta: a múlt héten a koncepció megbukott, de más egységes kormányzati elképzelés a felsőoktatásról nincs, ezért rögtönzés és kapkodás van, ez okozza azt, hogy naponként változnak a tervek.

A volt oktatási miniszter úgy fogalmazott: a kormány felsőoktatási politikája olyan, mint egy „görög saláta”, van egy kicsi ebből és abból is benne, de „semmi koncepció, semmi egységes nem látszik”. A felsőoktatási „görög salátában” van a keretszámrendszerből és a ponthatárrendszerből is, sikerült a kormányzati elképzeléseknek a két szisztéma leggyengébb, leghátrányosabb jellegzetességeit egyesíteni – tette hozzá Hiller István.

Nem bezárni, hanem kinyitni kell a kapukat a fiatalok előtt az oktatásban – jelentette ki Bajnai Gordon, aki szerint a diáktüntetések résztvevői „nem engedték, hogy hülyének nézzék őket”. Az exkormányfő csütörtökön közölte: oktatáspolitikai együttműködési megállapodást írt alá az Együtt 2014 választói mozgalom a Hálózat a Tanszabadságért és a Szülői Hálózat elnevezésű civil szervezetekkel.

Bajnai szerint „a röghöz kötés diplomás jobbágyságot jelent”, amire nincs szükség.