A forgalom több mint fél óráig szünetelt, mert a Margit hídra bejelentett demonstráció résztvevői – valószínűleg hirtelen ötlettől vezérelve – utóbb a szomszédos hidat „foglalták el”. Ez pedig informátorunk szerint elfogadhatatlan, és az akció vélelmezett szervezőit – miután a rendőrség rábeszélőképessége kevésnek bizonyult – előbb igazoltatták, majd előállították, és gyülekezési joggal visszaélés miatt figyelmeztetésben részesítették.

Másként emlékszik az egyik előállított. Barabás Richárd az Atv.hunak elmondta: a tömeg akarta, hogy a Lánchídon fórumot tartsanak, de ő nem szervező, hanem csak moderátor volt, ezért volt nála megafon. Szerinte akkor vitték el, amikor a résztvevők épp arról szavaztak volna, hogy levonuljanak-e a hídról, vagy álljanak ellen. Ő úgy tudja, bár akkor már nem volt ott, hogy társa – akit szintén előállítottak – azt javasolta: menjenek.

– Úgy tűnik, a rendőrség a diákság tüntetéssorozatát mindvégig józanul kezelte, de a demonstrálókat is elismerés illeti, hiszen még egy kukát se borítottak fel – hangsúlyozza Hack Péter büntetőjogász. Ez a szerda esti eseményekre viszont nem feltétlenül igaz, mert a kívülálló számára úgy tűnik – tette hozzá –, ha a rendőrök nem avatkoznak be, a tüntetésnek akkor is hamarosan vége szakad. Hack ezért a rendőri intézkedés jogszerűségét illetően nem kívánt állást foglalni, bár azt inkább célszerűtlennek, mint törvénytelennek véli. Ezt elsősorban arra alapozza, hogy amennyiben a bejelentett tüntetést befejezték, újabb ok kellett volna a spontán demonstrációra, ám maga nem lát ilyen körülményt. Mindazonáltal helyesnek tartaná, hogy az érintettek ügyvédek közreműködését kérjék annak eldöntéséhez, kívánnak-e panaszt tenni. Szerinte a gyülekezési joggal visszaélést azzal, hogy valaki hangosbeszélőn szól a tömeghez, nem lehet megvalósítani, ahhoz ennél többre van szükség.

A gyülekezési jog alulszabályozott, így gyakran csak a józan ész alapján lehet eldönteni, hogy a demonstrálók, illetve a hatóságok mit tehetnek, s mit nem – jelentette ki kérdésünkre Magyar Gábor ügyvéd. A rendőrség szerda estig szerinte is jól kezelte az eseményeket, de addigra talán elfogyott a türelem, és a hidak egyébként is érzékeny pontok – fogalmazott. A konkrét eset megítélése kapcsán azt emelte ki: tisztázni kellene, hogy a megmozdulás mennyiben felelt meg a spontán gyülekezés jogszabályi feltételeinek, tehát volt-e valamilyen konkrét körülmény, ami azonnali reakciót kívánt. De a hatályos szabályozás szerint ebben az esetben is be kellene jelenteni a tüntetést legkésőbb akkor, amikor kiderül, hogy valaki tiltakozó akciót szervez. Arra viszont a törvényben utalás sincs, mi a teendő, ha nincs szervező, legfeljebb hangadó – árnyalja a képet.

A rendőrséget dicséri a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is, mert „annak ellenére sem nyúlt aránytalan eszközökhöz, hogy a jogszerűen bejelentett tüntetések többször is átmentek be nem jelentett spontán vonulásokba, amelyek gyakran hosszabb-rövidebb időre megbénították a belváros közlekedését”.

Szikinger István ügyvéd, alkotmányjogász álláspontja szerint a rendőri intézkedésre a hatályos jogszabályok lehetőséget adtak. Az viszont, hogy célszerű volt-e a fellépés, indokolt-e az előállítás, s mindent megtettek-e a helyzet konfliktusok nélküli rendezése érdekében, már kérdéses.

A TASZ figyelmeztet rá, hogy a következő időszakban „óriási nyomás fog nehezedni mind a rendőrségre, mind a tiltakozó diákokat megmozgató szervezetekre, és nagyon fontos, hogy mindkettejük számára tisztázottak legyenek a szerepek és a jogok”. A rendőrök feladata a törvényes rend fenntartása, a diákoknak pedig meg kell érteniük: „spontán tüntetéseket is csupán bizonyos keretek közé szorítva lehet szervezni”.