Az MTVA múlt pénteken kezdte meg a harmadik csoportos leépítést. A médiaszolgáltatási alap még novemberben jelentette be, hogy további 250 dolgozótól akar megválni. Ezt a számot utóbb korrigálták, most az eredetileg tervezetthez képest mintegy negyvennel kevesebb, tehát 210 dolgozó munkaviszonyát szüntetik meg. Az eddigi két nagy leépítés során hozzávetőleg 1000 dolgozótól váltak meg.

Az elmúlt egy hét alatt közel 140 műsorkészítő, gyártási szakember, technikai munkatárs kapta meg az előzetes értesítést arról, hogy az alap a jövőben nem számít a munkájára. A rádiós és televíziós területről olyan szakmájukban ismert és neves újságírókat is elbocsátanak, mint Sándor Erzsébet, M. Dénes Tamás, Király István Dániel, Horváth Judit, Várkonyi Bence, Németh Zoltán, Alföldi Zoltán, Hajagos Andrea, Balla Györgyi, Czinege László, Józsa Márta, Rieger Johanna.

Megkapta az előzetes értesítést a Megoldások Magazinja nevű fogyasztóvédelmi műsort készítő stáb csaknem hetven százaléka, több mint a felére vágták a DTK-show csapatát, jelentősen csökkentették a tévés produkciók közül az Aranymetszés, a Kultikon stábját, a rádiós műsorok közül a Napközben és a Hajnaltájt gárdáját.

A csökkentett létszám miatt több szerkesztőségnél nem tudják, hogy a jövőben képesek lesznek-e előállítani, megszerkeszteni az adott műsorokat. A kulturális területen végrehajtott nagyarányú elbocsátás elleni tiltakozásul felmondott Rockenbauer Zoltán főszerkesztő. Rockenbauer az első Orbán-kormány kulturális minisztere volt, a 2010-es kormányváltás után nevezték ki a médiaszolgáltatási alap kulturális főszerkesztőségének élére.

Információink szerint január elején további dolgozók kapják meg az értesítést, hogy megválnak tőlük. A csoportos leépítés törvényi szabályai alapján az előzetes értesítés átadása után harminc nappal adják át az érintetteknek a hivatalos papírt arról, hogy elbocsátják őket.

A legalább egy hónapos felmondási idő után, várhatóan január végén, február elején szüntetik meg a munkaviszonyukat. A csoportos leépítések közül ez az első, amikor a munkáltató nem tudott megállapodni a központi üzemi tanáccsal ez elbocsátás részleteiről. Információink szerint az üzemi tanács azért nem írta alá a megállapodást, mert álláspontja szerint a munkáltató a több mint 15 napig tartó tárgyalás végére sem tudta meggyőzni a testületet az ilyen arányú leépítés szükségességéről.

Ráadásul a munkáltató az üzemi tanács számára vállalhatatlan passzusokat akart beletenni a megállapodásba. Ezek között szerepelt például az, hogy a megállapodás aláírásával az üzemi tanács elismeri a december 13-án elkezdett előzetes értesítések átadásának jogszerűségét.

Az üzemi tanács ezt visszautasította, hiszen a munkáltató egy utólagos megállapodásban jogi állásfoglalásra próbálta volna kötelezni, ennek a kérdésnek az eldöntése pedig nem is az üzemi tanács hatásköre. Különösen úgy, hogy a szakszervezetek az első pillanattól kétségbe vonják az előzetes értesítések átadásának jogszerűségét.

Lázár András, az Egyesült Média szakszervezet vezetője már az elbocsátások első napján azt mondta, hogy az MTVA jogellenesen kezdte el a leépítési folyamatot, mert az előzetes értesítések átadása előtt megalakították a sztrájkbizottságot, így a törvény szerint a munkáltatónak minimum hét napig egyeztetnie kellett volna e testülettel, erre az időre pedig fel kellett volna függesztenie az elbocsátásokat. Ezért minden egyes kirúgásban érintett dolgozó esetében a munkaügyi bírósághoz fordulnak.

Annak ellenére, hogy elmaradt a megállapodás, az MTVA több intézkedéssel is segíti a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalókat. Ennek részeként csökkentették negyvennel az elbocsátásra ítéltek számát. A közös megegyezéssel távozóknak plusz egyhavi távolléti díjat fizetnek ki. A munkaviszony megszűnésének időpontját rugalmasan kezelik, valamint tizennyolcmillió forint induló tőkével segélyalapot hoznak létre a létszámleépítésben érintett munkavállalók megsegítésére, amellyel elsősorban a családos, nagycsaládos munkavállalók helyzetén igyekeznek segíteni.

Lázár András csütörtökön azt közölte: a szakszervezetek szerint az MTVA nem közszolgálati intézmény, az elégséges szolgáltatásról nem szükséges megállapodniuk a munkáltatóval. Készek ebben az ügyben bírósághoz is fordulni. Erre reagálva az MTVA lapunkkal azt közölte: a médiatörvényből fakadó feladatuk elsősorban a közszolgálati műsorszámok gyártása, valamint a nemzeti hírügynökségi tevékenység ellátásában való közreműködés. Ez szerintük a lakosságot alapvetően érintő tevékenység, azaz az MTVA működése a társadalom alapvető érdekében egy esetleges sztrájk idején is elengedhetetlen.

Lázár azt mondta, már terveik is vannak arra, hogy ha nem sikerül megállapodniuk a munkáltatóval, akkor milyen sztrájkformákhoz nyúljanak. A sztrájkbizottság első hivatalos ülését december 28-án tartják meg. Arra a kérdésre, hogy milyen sztrájkot terveznek, Lázár csak annyit mondott: a munkavállalók sokkal elszántabbak, mint korábban, ezért azt reméli, hogy megállapodás híján „észrevehető sztrájk” lesz a közmédiában.