Mások mellett legutóbb a Vasas Szakszervezeti Szövetség is kinyilvánította szolidaritását, mert egyetért azzal, hogy a munkaerőpiac hosszú távú igényeit szem előtt tartó, mindenki számára hozzáférhető oktatási rendszer működjék. A szövetségi tanács ülésén került szóba kedden, hogy az érdekképviselet tagjainak egész sora is személyesen érintett, hiszen iskoláskorú gyermeket nevel, s már csak azért sem hallgathattak – jelentette ki Balogh Béla elnök. Kötelességüknek érezték, hogy legalább erkölcsi támogatásukról biztosítsák a fiatalokat, de ha esetleg ennél többre lenne szükségük – tette hozzá –, vannak más eszközeik, a sztrájkot is beleértve.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint elméletileg lehet olyan helyzet, amikor az emberek nagy többsége azt mondja: elég, ne tovább. A szolidaritási sztrájkra való felhívással viszont szerinte óvatosan kell bánni, mert általános munkabeszüntetésre Magyarországon legutóbb 1956-ban volt példa. Maga egyébként azt látja, hogy miközben szavakban sokan támogatnak más csoportokat, ám ha konkrét cselekvésre lenne szükség, már úgy vélik, személyükben nem érintettek. Egyelőre ott tartunk – mondta –, hogy az emberek még saját ügyeikben is a szakszervezeti vezetőket küldik inkább: „Menjetek, intézzétek el.” Vagyis: az akciókészség hiányzik.

„Ez a hajó elment” – véli Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének frissen megválasztott elnöke. Testületi álláspont ezzel kapcsolatban nincs, de véleménye szerint az időpont a közelgő ünnepek miatt alkalmatlan lenne általános munkabeszüntetés megszervezésére, ráadásul a cégek egy része már be is zárt, illetve csökkentett kapacitással működik. Mindazonáltal ő sem zárja ki, hogy adódhat olyan helyzet, amikor a nyomásgyakorlásnak ezzel az igen határozott módszerével éljenek. A sztrájktörvényt 2010-ben módosították, de a szolidaritási sztrájk szabályai nem változtak: a szakszervezetek ilyen akciót továbbra is kezdeményezhetnek, és még a máskor kötelező egyeztetésre sincs szükség, hiszen nem a saját, hanem mások követeléseinek igyekeznének érvényt szerezni – hangsúlyozta Székely. A jogszabály nem korlátozza a munkabeszüntetés időtartamát, csupán egyetlen követelményt tartalmaz: a lakosság alapvető ellátását biztosító cégeknél meg kell egyezni a minimális szolgáltatás mértékéről.

A munkabeszüntetés az Alkotmánybíróság értelmezése szerint gazdasági és szociális érdekek érvényesítésére szolgál, ugyanakkor a kezdeményezőnek eleget kell tennie a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Szolidaritási sztrájk esetén a csatlakozóknak azt kellene mérlegelniük, hogy az „alapeseményt” legitim cél érdekében és szabályosan hirdették-e meg.

A szabályozás tehát nem túl cizellált – állítja Kolláth György alkotmányjogász –, de alkotmányos jog gyakorlásáról lenne szó, ezért adott esetben nem a résztvevőknek kellene bizonyítaniuk akciójuk jogszerűségét. Kolláth álláspontja szerint egyébként a diákok – bár a kormány döntése ellen mozdultak meg, így akciósorozatuknak akár politikai színezete is lehet – egyértelműen gazdasági, illetve szociális érdekeik védelmében léptek fel, és ha követeléseiknek más szakszervezet munkabeszüntetéssel kívánna nagyobb nyomatékot adni, azt aligha lehetne jogellenesnek minősíteni.