Az szinte bizonyos, a jogszabály egyes pontjait aggályosnak találják, mert a családjogi törvény szerint elsősorban a rokon és a házastárs örököl, míg a polgári törvénykönyv szerint a bejegyzett élettársat a házastárssal azonos jogok illetik meg. Az AB szerint ez súlyos jogbizonytalanságot okoz – vagyis alaptörvény-ellenes lehet. Emiatt e rendelkezés hatálybalépését június végén már felfüggesztették – a testület első alkalommal élt ezzel a január óta alkalmazható új jogkörével –, mert öröklés esetén bizonyos esetekben nem lehetne eldönteni, hogy a bejegyzett élettárs vagy a testvér a kedvezményezett.

Az általános jogok biztosa emellett azt is felvetette, hogy a családjogi törvény – amely családként kizárólag a férfi és nő házasságát ismeri el – szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Ez az ombudsman szerint szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más kapcsolati formában élők emberi méltósághoz, valamint a magán- és családi élethez való jogát.

Lehetséges, hogy a testület e tekintetben is mondhat valamit, mert egy 1995-ös határozatban deklarálta, hogy „két személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értékeket, hogy az az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján, az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre”.

A testület emellett hétfőn és kedden is tárgyal a november 26-án elfogadott választási eljárásról szóló törvényről, amelynek egyes pontjai alaptörvény-ellenességének tárgyában az államfő kezdeményezett előzetes normakontrollt. Az AB-nek erről egy hónapon belül döntenie kell, és ez a határidő 2013 januárjának első napjaiban lejár. A köztársasági elnök többek között a választási regisztráció két részletszabálya, illetve a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezések kapcsán fejezte ki aggályait. Áder János kérte ugyanakkor, hogy a vizsgálat terjedjen ki a „megjelölt rendelkezésekkel szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is”.

Ebből akár az is következhet, hogy a regisztráció egészének alkotmányosságát górcső alá vegyék, ám a feliratkozással kapcsolatos fontosabb szabályokat – ilyen maga a regisztráció, illetve az, hogy a Magyarországon élők csak személyesen, illetve az internetes ügyfélkapun keresztül kérhetik a nyilvántartásba vételüket – az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé emelték be, amelyek így az alkotmány részévé váltak. Az AB eddigi gyakorlata szerint pedig az alaptörvényhez nem nyúlnak. Az átmeneti rendelkezéseket a bírák kényszernyugdíjazása kapcsán sem módosították, csupán az annak végrehajtásáról szóló törvényi rendelkezést semmisítették meg.

Mindazonáltal érdekes lehet, hogy a testület miként foglal állást az ombudsmannak az alaptörvény átmeneti rendelkezései felülvizsgálata érdekében benyújtott indítványa kapcsán. Az ombudsman azt kifogásolja, hogy az átmeneti rendelkezések – az elnevezéssel szemben – nem csak az új alaptörvény hatálybalépésével kapcsolatos „átmeneti” szabályokat tartalmaznak, ilyen például a választási regisztráció. A parlament viszont korábban úgy döntött, hogy mindezt az alkotmány részeként kell értelmezni, ami alaposan megköti az alkotmánybírák kezét.