Egy biztos: a röghöz kötés
„A keretszámot eltöröljük. Ez egy nem korrekt dolog, mindig is tudtuk” – hangoztatta a miniszter, aki azt is nagyon fontosnak nevezte, hogy ne kelljen tandíjat fizetniük az egyetemistáknak, főiskolásoknak. Az egyetemi felvételihez, amire szükség van, az nem pénz, hanem minőség. A minőséget teljesítő diákok közül mindenki be fog kerülni az egyetemekre, főiskolákra.
Egyetlen elvárás, követelés lesz: szerezzenek diplomát, és nyilvánítsák ki azt a szándékukat, hogy Magyarországon szeretnének dolgozni. Ez esetben a teljes költséget a magyar állam állja, és ez érvényes lesz a magánszférára is. Az utolsó simításokon dolgoznak – hangzott el a tájékoztatón.
Ennyi a sajtótájékoztatóról, de az ott elhangzottakat már eddig is lehetett tudni. Igaz, Orbán Viktor szombat délután a belvárosi Ötkert szórakozóhelyen konzultált diákokkal, és aztán a Facebookon közzétett videoüzenetben tudatta: „Világossá kell tenni a szabályozásban, hogy azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket – ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében –, és elszántak, hogy tanuljanak, és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, no, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak.”
A miniszterelnök azt is egyértelművé tette, hogy a keretszám-szabályozási rendszerre nincs szükség. „Úgy látom, a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok valójában elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé, hogy bekerülhessenek szándékaik szerint az egyetemekre és főiskolákra.”
Videoüzenetében hozzátette azt is, hogy ezt lehetségesnek tartja, Balog Zoltán szakminiszternek pedig egy ilyen előterjesztést kell készítenie a kormány jövő szerdai ülésére. Munkatársunk a felsőoktatást érintő témában, az elhangzottakkal kapcsolatban tette fel kérdéseit. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta a Facebookon a videoüzenetében és a sajtótájékoztatón a miniszter és a kormányszóvivő is, hogy azok tanulhatnak ingyen, akik elérik a legmagasabb pontszámot. Van-e arra kalkuláció, hogy ha magasan húzzák meg a ponthatárt, akkor több vagy kevesebb lesz azoknak a száma a 10.480 főhöz képest, akik ingyen tanulhatnak, vagy ennyi lesz?
„Nyilván minden ilyen részletet a diákok képviselőivel szeretnénk megbeszélni. Egyvalami nagyon fontos, hogy a felsőoktatás jövője, az ország jövője, az értelmiség jövője attól függ, hogy a minőségi képzést tudjuk kiszolgálni, ahhoz meg hozzátartozik a minőség” – válaszolt a kormányszóvivő. Balog Zoltán úgy reagált, hogy amire lapunk kérdése vonatkozik, „az a hatástanulmány kérdése”.
– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kormányüléseken mindig ott voltak előttünk a számok, mikor, hol, milyen pontszámokkal hányan jelentkeztek, milyen formában tették meg. Mindez egy világos képet rajzol ki elénk arról, milyen tendenciák várhatók. Ilyen értelemben a döntést sokkal könnyebb meghozni. Mert az oktatás alapvetően konzervatív dolog, de a diákok mégis egész gyorsan tudnak reagálni a különböző változásokra. Birtokában vagyunk annak a tudásnak, aminek alapján biztonsággal ki tudjuk számítani, mi történik, ha ezt lépjük vagy azt, így kirajzolódik az út, hogy ne kelljen keretszámrendszerben gondolkodni – reagált kérdésünkre Balog Zoltán, aki már a sajtótájékoztató alatt korrigálta az általa elmondottakat annyiban: elkövette azt a hibát, hogy „ingyenes” felsőoktatást mondott, de ez azért nem stimmel, mert a felsőoktatás, a képzés nagyon drága dolog, a magyar adófizetők fizetik rá a pénzt.
Tehát az „ingyenességet” olyan rendszerben kell biztosítani, hogy a diákok számára a tanulás ne jelentsen költséget, ne terhelje meg hitellel azt az időszakot, amikor elindulnak az életben, ugyanakkor a magyar állam pedig a „pénzénél legyen”. Azaz a tandíj nélkül megszerzett diploma úgy hasznosuljon, hogy mindenki jól járjon – mondta a miniszter. Munkatársunk a másik két kérdésére – miszerint a diákhitel intézménye fennmarad-e, és milyen változásokkal, illetve az úgynevezett „röghöz kötési” szerződést elvetik-e – nem kapott választ.
Az MTI azt szerette volna megtudni, a diákok – akiknek két hónapjuk van arra, hogy eldöntsék, hová jelentkeznek – mikor kapnak információkat arról: milyen szakokra hányan jelentkezhetnek, például a jogász, illetve közgazdász szakokra, és hogy például 240 vagy 430 pontot kell-e elérniük. Lesz-e előzetes információjuk erről?
– Mi tudjuk, hogy mit akarunk és mit gondolunk erről, például a jogász- és közgazdászképzésnek a megváltoztatásával kapcsolatos reakciókból is gyönyörűen látszanak a tendenciák. De ezt még szeretnénk megbeszélni a hallgatói önkormányzatok képviselőivel – mondta Balog Zoltán. Giró-Szász András ismételten arra hívta fel a figyelmet: nem tudnak számokat mondani. A 240 a minimális pontszám volt, az átlagos a 369 volt. „Az, hogy ezen belül milyen lesz a ponthatár, a tárgyalásoknak az eredménye lesz” – tette hozzá.
Giró-Szász András a sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor pontosan kikkel konzultált a belvárosi romkocsmában szombat délután, azt mondta: a Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezetének a meghívására látogatott el a miniszterelnök a szórakozóhelyre, és ott a Fidelitas tagjaival találkozott.
Üzenetkáosz
A kormány összevissza kommunikál az elmúlt két hétben a felsőoktatási keretszámokkal kapcsolatban. Hoffmann Rózsa államtitkár egy hete még azt nyilatkozta, változhatnak a keretszámok. Másnap Balog Zoltán viszont azt mondta, a keretszámok maradnak, a Diákhitel 2 konstrukcióján kívánnak változtatni. Csütörtök este Brüsszelből Orbán Viktor azt üzente, a hét végére megoldják a felsőoktatás kérdését. Pénteken Balog azt mondta, módosulhatnak a keretszámok. Szombaton pedig Orbán Viktor egy videoüzenetben azt mondta, eltörli a keretszámokat. Az ezüstvasárnapi kormányszóvivői tájékoztatón ezt Balog Zoltán is megerősítette.
Harmadik kísérlet
Irreális, hogy a HÖOK elmenjen a Balog Zoltán szakminiszter által hétfőre kezdeményezett találkozóra, hiszen előzőleg semmiféle hatástanulmányt nem kaptunk – közölte Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja. A miniszter vasárnap kérte a HÖOK vezetőit, hogy a tervezett keddi időpont helyett már hétfőn tárgyaljanak. A miniszternek ez már a harmadik kísérlete, hogy megossza a diákok egységét. A HÖOK mindannyiszor megüzente, csak akkor mennek el az egyeztetésre, ha a rektorokkal, oktatókkal és a HaHa-val, a pedagógus-szakszervezetekkel és a középiskolás diákszervezetekkel együtt kialakítják közös álláspontjukat. Ezt ma tartják.
