Fél lábbal a Himalájára
Magyarul: a lap Hoffmann Rózsának tulajdonítja a reformterveket, holott tudható, hogy azok Orbán Viktor vízióját tartalmazzák. A miniszterelnök ugyanis már többször beszélt az úgynevezett önfenntartó felsőoktatás ideológiájáról, és mostanában kezd kiderülni, hogy mit is ért alatta. Amikor idén januárban mindenkit meglepve 95 százalékkal csökkentették az államilag finanszírozott jogász- és közgazdászhelyeket, ő maga azt mondta, hogy ha rajta múlott volna, akkor egyetlen ilyen hely sem lenne.
Most már nincs is. Mint ahogy vannak olyan megalapozottnak tűnő hírek is, amelyek szerint a miniszterelnöknek egyáltalán nem lett volna ellenére, ha egyetlen teljes mértékben finanszírozott hely sem volna, ehhez képest fogadta el a kormány a 10 480-at. Már ha elfogadta. Hiszen a kabinet egyre jobban elmaszatolja azt a tényt, hogy a kormányszóvivő a múlt héten bejelentette a kormánydöntést, amit Hoffmann Rózsa, látva a duzzadó ellenállást, megpróbált nem történtté tenni kedden, amikor arról beszélt, hogy még lehet alakítani a keretszámokon.
Közvetlen főnöke, Balog Zoltán, a humán tárca vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy inkább a Diákhitel 2-höz nyúlnának hozzá a kormány szerdai ülésén. Azóta a következők történtek: nem tudni, hogy hozzányúltak-e a hitelhez. Balog Zoltán szerda este azt mondta, hogy még nincsenek végleges keretszámok, de csütörtökön a kormány tájékoztatja a közvéleményt. Csütörtökön a kormány még sem tájékoztatta a közvéleményt. Orbán Viktor Brüsszelből azt üzente csütörtök este, hogy a héten kipipálják a felsőoktatás reformját.
Balog Zoltán péntek reggel azt nyilatkozta, hogy még módosulhatnak a keretszámokra vonatkozó elképzelések, már meghozták a megalapozó döntéseket, amelyek rendezhetik a helyzetet, de nem „egyik napról a másikra” fogják a kérdést megoldani. Balog Zoltán tegnap, miután találkozott a rektorokkal, győri tudósítónknak azt mondta, hogy a felsőoktatási struktúra változásaival kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, vagyis ma bejelentést tesz.
Azt nem tudni, a kormányfő ma tesz-e bármiféle bejelentést, mindenesetre lapunk brüsszeli tudósítójának tegnap azt nyilatkozta, hogy ő úgy látja, a keretszámok kérdése „már meg van oldva”. Utalt arra, hogy még nincsenek végleges számok: „Azt kérem, hogy mielőtt megtámadják a kormányt valamiért, várják meg, amíg elrontjuk azt a dolgot. Amíg nincs döntés, nincs mi ellen tiltakozni.” Közölte azt is, hogy az erről szóló kormányrendeletet „valamikor a jövő héten” alkotja a kabinet.
– A kormányrendelet tartalmában nincs lényeges különbség a diákok és a kormány szándékai között – vélekedett Orbán Viktor, hangsúlyozva: nagy átalakításoknál mindenki részben türelmetlen, így volt ez a tűzoltókkal, a rendőrökkel, a nyugdíjrendszer átalakításánál. – Az egyetemistákkal könnyű dolgunk van, ők a mi gyerekeink – mondta a kormányfő, leszögezve: könnyen és gyorsan, de kölcsönös jóindulatot és megértést érdemlő párbeszéd után le fog zárulni a vita.
Nehéz tehát fölfogni, hogy mi is folyik valójában, sokan úgy gondolják, hogy a kormány végül növelni fogja az államilag finanszírozott keretszámokat, és ezek szerint Orbán Viktor is optimista. Ám derűlátása, meglehet, alaptalan, és nem csak azért, mert Hoffmann Rózsa a napokban Kecskeméten dermesztően brutálisan és félreérthetetlenül fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy – és álljon itt egy újabb idézet – „ha valaki nem akar diákhitelt felvenni, és a családja szegény, akkor legyen annyi ambíciója, hogy megkíséreljen eljutni a csúcsokra, felmászni fél lábbal a Himalájára”.
De a miniszterelnök optimizmusa valójában inkább azért nem tűnik megalapozottnak, mert a hallgatók, vagyis a Hallgatói Hálózat és a HÖOK hatpontos listát tett le az asztalra, amelynek csak egyetlen pontja a keretszámok visszaállítása. Ugyanakkor deklarálták, hogy a hat pontból nem engednek, nem kötnek kompromisszumot, tehát a valódi békéhez a miniszterelnöknek engednie kellene olyan, a szívéhez közel álló pontban is, mint például a hallgatói szerződéseké. A tiltakozók ugyanis nem kérnek a hallgatói röghöz kötésből, mint ahogy a felsőoktatás azonnali reformjához is ragaszkodnak.
Vagyis az Orbánék által megreformált rendszer reformjához. Egyelőre az is egyértelműnek tűnik, hogy a hallgatók nemigen ülnek föl a megosztásukra irányuló kormányzati szándéknak: a HÖOK vezetői Balog Zoltán egyetlen tárgyalási ajánlatát sem fogadták el azelőtt, hogy hétfőn egyeztetnék álláspontjukat a helyzet valamennyi érintettjével, így a rektorokkal és most már nagy valószínűséggel a Gimnáziumok Országos Szövetségével is. A Szebedy Tas által vezetett szervezet ugyanis tegnap közleményben tudatta, hogy egyetértenek a diákok kezdeményezésével.
Márpedig a diákok kötik az ebet a karóhoz: a HÖOK valamennyi képviselőtől írásos választ vár arra a kérdésre, hogy egyetért-e a keretszámok brutális megvágásával. Csak igen és nem feleletet várnak. Ha valaki nem válaszol, akkor is nyilvánosságra kerül a neve akként, hogy őt nem érdekli a felsőoktatás. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke azt mondta, úgy tudja, szerdán tárgyal a kormány a keretszámcsökkentésről. Ő az idő alatt ülősztrájkba kezd a Parlamentnél mindaddig, amíg tájékoztatást nem adnak a kormányülésen a felsőoktatás témájában elhangzottakról.
Sárospatak: az első áldozat?
Szakemberek szerint a vidéki főiskolák lehetnek az első áldozatai a most tervezett felsőoktatási reformnak. A tandíj bevezetése, valamint a keretszámok radikális csökkentése ellen tüntető sárospataki diákok emiatt is demonstráltak szerdán. Az egyébként is évek óta törékeny költségvetésű pataki főiskola alól ugyanis könnyen kicsúszhat a talaj az államilag finanszírozott helyek felszámolásával.
Molnár Gergő, a Miskolci Egyetemhez tartozó főiskolai kar hallgatói önkormányzatának elnöke arról beszélt, hogy ha tandíjat kell fizetni az intézmény oktatásának gerincét alkotó tanító- és óvodapedagógus-képzésért, valószínűleg kevesen fognak költeni milliókat egy olyan diploma megszerzésé re, amellyel 90-100 ezer forintot lehet keresni – már ha el tud helyezkedni a friss diplomás pedagógus. Ebből az összegből pedig a diákhitel törlesztése is megterhelő feladat – mondta a HÖK-elnök, aki maga is ebben a cipőben jár. Sárospatakon egyébként a mohácsi csata után hat évvel, 1531-ben már folyt pedagógusképzés.
Ez a hagyomány szakadhat meg, ha a kormány tartja magát az eredeti tervekhez. Hegedűs László kari dékán bizakodóbb: vannak olyan kitörési pontok, amelyek biztosíthatják a további működést. Ilyen például a szociális feladatokhoz, a borászathoz, idegenforgalomhoz, valamint a megújuló energiaforrások hasznosításához köthető képzések elindítása. (Bódisz Attila)
A miniszterelnök várhatóan szombaton konzultál a minisz tereivel a felsőoktatásról, utána pedig „rendet tesz”
Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke nem erősítette meg pénteken, hogy ma a miniszterelnök bejelentést tesz a felsőoktatás struktúráját érintő változásokról. „A miniszterelnök hazafelé tart a brüsszeli uniós csúcstalálkozóról. Estére hazaér, szombaton konzultációkat folytat, és utána majd véglegesíti a kormánynak a témával kapcsolatos rendeletét” – közölte tegnap.
A kormánytagok mindenesetre így tudták, tegnap délben egy államtitkár is azt mondta munkatársunknak, hogy a miniszterelnök szombaton „tájékoztatást ad” a felsőoktatási reformról. Azt, hogy a miniszterelnök kikkel konzultál ma, péntek délután még nem lehetett pontosan tudni. Forrásaink azt valószínűsítették, hogy a humáncsúcsminiszterrel „biztosan”, valamint Matolcsy Györggyel és a Fidesz-elnökség tagjaival „legalább telefonon”. És aztán „rendet tesz” – mondták.
A Népszabadságnak egy kormányzati szereplő azt is megerősítette: rossz megközelítés, ha a keretszámra koncentrálunk, mert a diákhitel-konstrukció „kiváltja”, megoldja ezt a problémát. Lényegében Balog Zoltán EMMI-miniszter is ezt nyilatkozta a Hír TV-nek. Lapunknak mindamellett azt mondták: a kormány, a miniszterelnök arra koncentrál, hogy az önköltséges felsőoktatásra ne lehessen azt mondani, hogy „tandíjas”.
Orbán Viktor a hozzánk eljutott hírek szerint arra kérte az illetékes tárcákat, határozzanak meg konkrét számokat arra vonatkozóan, hogy a közigazgatásban, a közszolgálatban, a közalkalmazotti téren (például orvosok, tanárok esetében) hány szereplőre van szükség, és ez alapján „szakmacsoportonként” alkotnák meg a felsőoktatási keretszámokat. Azt már Balog Zoltán a köztévében megerősítette, hogy azon diplomások helyett, akik a közszolgálatban helyezkednek el, az állam utóbb megfizeti az általuk felvett diákhitelt.
Az kérdés, hogy a versenyszférában milyen adókedvezményekkel szorgalmazza majd az állam, hogy a munkáltató megfizesse a hitelt a diplomázott munkavállalója után. A Népszabadságnak arra, hogy Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási államtitkár lehet-e a „tandíj”-botrány tisztáldozata, a kormányoldalon azt mondták: Hoffmann az előterjesztő, de a döntéseket az Orbán–Matolcsy-páros hozza meg. Forrásaink azt is elárulták, hogy az ominózus állami ösztöndíjas keretszámügyben az oktatási államtitkárság három verziót készített, és Balog Zoltán miniszter végül a „középső”, 10 480-as keretszámot tartalmazót vitte el a kormányülésre. „De volt ennél drasztikusabb csökkentési elképzelés is – tették hozzá. – Hoffmann Rózsa legfeljebb az előkészítést nem oldotta meg megfelelően.” (Csuhaj Ildikó)
