Itthon már nem remélnek jogvédelmet
Gál Csabát 2011-ben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől küldték el mindössze kéthavi felmondási idővel, bár több mint húsz évet töltött el a közigazgatásban. Az indokolás nélkül kirúgottak – tapasztalatai szerint – páriákká váltak. Felmentési idejének letöltését követően egy Pest megyei polgármesteri hivatalból, ahová csoportvezetői helyre pályázott, a próbaidő alatt menesztették, mert –amint azt a jegyző közölte – „tudják, hogy kicsoda”.
Sorstársaitól hasonló történeteket hallott: például valaki egy állami tulajdonú gazdasági társasághoz jelentkezett, de amikor kiderült, hogy korábban kormánytisztviselőként indokolás nélkül mentették fel, a felvételi interjú hamar befejeződött. Az indok: „politikai okból” eltávolított embereket nem vesznek fel. Gál szerint egyértelműen B listára kerültek, tehát a jelenlegi hatalom számára nemkívánatos személynek minősülnek.
A munkaügyi perekben született eddigi ítéletek pedig arra figyelmeztetnek, hogy itthon hatékony jogorvoslatra sem feltétlenül számíthatnak, mert az Alkotmánybíróság (AB) 2011 februárjában megsemmisítette ugyan az indokolás nélküli felmentésre vonatkozó szabályozást, de csak május 31-i hatállyal. Vagyis: adott bő három hónapot arra, hogy meneszthessék, akit még akarnak. Ezzel a lehetőséggel sok helyen éltek is.
A becslések szerint a kormánytisztviselői kar mintegy öt százalékát, körülbelül 3200 embert rúgtak ki indokolás nélkül. Gál úgy tudja, legalább háromszázan munkaügyi bírósághoz fordultak, de nagyobb esélyük csak azoknak van, akiket a jogszabályt megsemmisítő határozat kihirdetése után mentettek fel. Ez ugyanis több munkaügyi bíró szerint súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, hiszen a munkaadók bár hatályos, de már alkotmányellenesnek minősített rendelkezést alkalmaztak, ezért az AB-hez fordultak.
A testület ezzel kapcsolatban idén júliusban úgy foglalt állást, hogy a perekben a bíró dolga értékelni azt a körülményt, hogy „a felmondáskor a felmondásra jogot adó jogszabály alkotmányellenességét és hatályvesztésének időpontját az AB már megállapította”. Ebben az esetben ugyanis felvetődhet a rendeltetésellenes –visszaélésszerű – joggyakorlás, mert a munkáltatók is nyilván ismerték az alkotmánybírák döntését.
A strasbourgi emberi jogi bíróság idén nyáron éppen ezért már elmarasztalta a magyar államot, hiszen megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény tisztességes eljárásra vonatkozó rendelkezését. Erre a döntésre itthon is figyelemmel kellene lenni – állítják munkaügyi bírósági források, sőt maguk is hivatkozhatnának az egyezményre, amit törvénnyel hirdettek ki Magyarországon.
De informátoraink szerint elővehetnék az unió alapjogi chartáját is, amely szerint „minden munkavállalónak joga van az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez”. Ez a dokumentum a közösség valamennyi tagállamára kötelező szabályokat tartalmaz, és ha a belső jog szembemegy vele, az uniós normát kell alkalmazni. Az eddigi perek tapasztalatai alapján viszont úgy tűnik, a magyar bírák kevéssé ismerik – vagy az esetek többségében nem merik alkalmazni – az uniós joganyagot.
Van azonban kivétel. Nem túl régen Szegeden és Budapesten is kimondták, hogy az indokolás nélküli felmentés rendeltetésellenes, és az alapjogi chartát is sérti. A fővárosban erre hivatkozva már jogerősen visszahelyeztek korábbi beosztásába korábban indokolás nélkül felmentett volt minisztériumi kormánytisztviselőt. A perek jelentős részét azonban a kirúgottak elbukták, ami azt is jelenti, hogy az esetenként több százezres, néha milliós nagyságrendű perköltséget is viselniük kell.
A volt kormánytisztviselők ezért döntöttek úgy, hogy petíciót nyújtanak be az Európai Parlamenthez, ugyanakkor pertársaságot is alapítottak annak érdekében, hogy panaszukkal közvetlenül az emberi jogi bírósághoz fordulhassanak. A jogsértés miatti kárigény azonban hat hónapon túl nem érvényesíthető, és ezt a határidőt valószínűleg az AB-nek az indokolás nélküli felmentés ügyében hozott legutóbbi, július 16-án kelt határozatától kell számolni. Vagyis: az érintettek 2013. január 16-ig fordulhatnak a strasbourgi fórumhoz, és addig a pertársasághoz bárki csatlakozhat.
Forrásaink szerint a magyar állam ezekben az ügyekben kizárólag elmarasztaló ítéletekre számíthat, ezért valamilyen elegánsabb megoldást kellene választania. Lehetőség lenne például arra, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az indokolás nélkül menesztett kormánytisztviselők helyzetének utólagos rendezésére.
