Semjén Zsoltnak „látomása volt”
„A Semjén Zsolt szakdolgozata és Molnár Attila Károly megjelent cikkei között megállapított jelentős szövegazonosság azt jelzi, hogy súlyos tudományetikai vétség történt. Bárki is követte el ezt a vétséget – a szakdolgozó, a konzulens, vagy mindketten együtt –, az ügy sérti az oktatás és a tudományos kutatás erkölcsi alapjait. Az ilyen vétség nem évül el, és erkölcsi megítélése nem igényel külön szabályozást. Az az általánosságban megfogalmazott vád, amely szerint a Társadalomtudományi Kar oktatóinak útmutatása alapján jött létre a szövegazonosság, besározza a sok ezer tisztességes munkával elkészített szakdolgozatot és a Kar becsületét” – fogalmaz a Ferge Zsuzsa, Fokasz Nikosz, Gyáni Gábor, Halmai Gábor, Huszár Tibor, Orosz Éva, Örkény Antal, Pete Péter, Rudas Tamás, Sík Endre, Somlai Péter és Székelyi Mária által aláírt nyilatkozat. A szöveg szerint az ELTE TÁTK professzorai mélyen elítélik az ilyen magatartást.
– Az eset mélyen érinti a professzori közösséget, tisztázás nélkül foltot ejt a társadalomtudományi kar becsületén – hangsúlyozta lapunk kérdésére Pete Péter, az ELTE TÁTK közgazdaság-tudományi tanszékének vezetője. Szerinte az egyetemi tanárok kezdeményezése független a kar vezetésének lépéseitől: a professzorok tudomásul vették, hogy a karnak nincsenek további jogi eszközei. Abban ugyanakkor nem biztos, hogy maga az egyetem is eszköztelen-e abban az esetben, ha kétséget kizáró módon bebizonyosodik, hogy Semjén a szabályok megkerülésével szerzett diplomát.
A KDNP-s Rubovszky György az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy Semjén Zsolt nem plagizálhatott konzulensétől, Molnár Attila Károlytól, mivel szakdolgozata egy évvel korábban jelent meg, mint Molnáré, valószínűbb, hogy „látomása volt”. Rubovszky úgy véli: a szerzői jog szerint annak van előnye, aki először a nyilvánosság elé lépett, nem annak, aki a művet kitalálta.
Rubovszky nyilvánvalóan hibásan értelmezi a vonatkozó jogszabályt. A szerzői jogi törvény ugyanis e tekintetben teljesen egyértelműen fogalmaz: a szerzői jog az egyéni jellegű, eredeti, kreatív alkotási folyamat eredményeképp megalkotott mű fizikai létrehozásával és nem annak nyilvánosságra hozatalával vagy bejelentésével jön létre. Amíg tehát Molnár Attila Károly a magáénak vallja a kérdéses 14-15 oldalnyi szöveget, Semjén pedig nem vitatja Molnár szerzőségét (ez eddig nem merült fel), nincs ok kétségbe vonni, hogy Semjén jogosulatlanul használta fel Molnár művét.
Deutsch posztja a tiltakozókról
„Az volt és ez lesz ennek a szoclib értelmiségi csapatnak a veszte, hogy mindent túllihegnek” – ezt tette közzé Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő kedden a Facebookon. „Hogy nem bírnak a vérükkel. Hetek óta az összes csesztető azt próbálja bizonygatni, hogy a Semjén csesztetésében nincs semmi pártpolitika, szigorúan csak az állítólagos »tudományos-etikai vétségről« van szó. És talán akadtak is, akik elhitték, hogy ez tiszta tudomány, semmi politika. És ebben a pillanatban a belvárosi liberális klub vezetősége és az MSZMP Központi Bizottságának nyugdíjas tagozata (...) nyilatkozatot ad ki, jól seggbe rúgva elvtársaik eddigi erőfeszítéseit. Hát, nem könnyű a demokratikus ellenzéknek az ő élete” – írta Deutsch.
