Meghátrál a Fidesz a tiltakozás miatt?
A kormány szerdán még foglalkozik a felsőoktatási keretszámokkal. „Rábólint, de elvileg az is lehetséges, hogy módosít a számokon” – ezt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszolta a Parlamentben munkatársunk kérdésére még a diákok hétfő esti spontán tüntetése előtt.
Állítólag nem a gazdasági szükséghelyzet vagy az IMF feltételezett elvárása indokolta, hogy (miután 2010 és 2012 között 56 000-ről 31 750-re redukálta a felsőoktatási intézményekben a kormány az állami ösztöndíjas helyek számát) a december 5-i kormányülésen elfogadták, hogy a 2013-as felvételi eljárás során mindössze 10 480 államilag finanszírozott férőhelyet biztosítanak, illetve 46 330-an részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat.
A lapunk által megkérdezett államtitkárok, kormányzati szereplők nem tartották kizártnak, hogy mindez „jól jön”, ha az IMF-delegáció ismét leül a kormánnyal tárgyalni, de azt a véleményt fogalmazták meg, hogy a felsőoktatás finanszírozásának átalakítására „döntéskényszer” volt, hiszen a rendszer pazarló, a diplomák nem piacképesek a világszínvonalú cégek elvárásához képest, a diákok pedig nem elég felelősségteljesek általában. „Én az ország nyilvánossága előtt is meg tudnám védeni a keretszámmérséklést” – mondta a Balog Zoltán által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik államtitkára.
– A miniszter úr ötlete volt a tandíj, hogy spórolhasson? – tette fel munkatársunk a kérdést a parlamenti folyosón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, aki úgy reagált: „Először is nincs tandíj, a kidolgozásra pedig van egy minisztérium.”
Munkatársunknak kormányközeli források megerősítették, „minden a miniszterelnök elképzelése szerint történik”, Matolcsy György minisztériuma a kalkulációt végzi. Emlékeztettek, hogy a Policity.eu-nak adott interjújában Orbán Viktor nyíltan beszélt arról, hogy középtávon a teljes magyar felsőoktatást költségtérítéses alapra helyezné. „Azt szeretném, hogy Magyarországon olyan felsőoktatási rendszer működjön, ahol képes legyen minden diák maga állni a tanulási költségét. Mindenki a teljeset. A mostani állapot még nem ilyen, mert ide csak több lépéssel lehet eljutni. A cél egy teljesen új felsőoktatási rendszer kialakítása. Egy önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszerben gondolkodom, ahol az állam minden egyes magyar diák számára, aki az egyetemek által előírt minimális követelményt képes teljesíteni, biztosítja annak lehetőségét, hogy saját maga finanszírozhassa a tanulását úgy, hogy az a diáknak ne jelentsen vállalhatatlan megterhelést, és az igénybe vett erőforrásokat hosszú lejáratban kelljen majd visszaadnia.”
Sem a 2010-es kampány alatt, sem később nem volt ilyesmiről szó. Arról nem is beszélve, hogy a felsőoktatás nem tud önfinanszírozó lenni – a kormányoldalon kereszténydemokrata és fideszes képviselők ezt a véleményt fogalmazták meg. Az szerintük is indokolt, hogy a felsőoktatásra fordított állami forrásokat racionálisan mérsékelni kellene, de hozzátették: a 23-27 milliárdos spórolás érdekében „nem lett volna szabad ilyen váratlan és drasztikus” keretszámcsökkentéssel előállni.
– Ez veszélyes és totális hitelvesztés a Fidesz–KDNP számára, különösen a 2008-as szociális népszavazáshoz képest. Égnek a telefonok, a lakossági fórumokon a fiatalok a hét végén záporoztatták a kérdéseket. A tandíj már benne van a köztudatban, a gázárcsökkentés vagy a távhő árának a csökkentése nem ellensúlyozza a társadalmi felzúdúlást – mondta az egyik ismert képviselő. Egyes hírek szerint a Fidesz hétfői frakcióülésén Révész Máriusz képviselő felvetette, hogy érdemes lenne újragondolni a keretszámok drasztikus csökkentését.
Pokorni Zoltán állítólag figyelmeztette a kormánytagokat, hogy ez így nem lesz jó. A kormány részéről nem ildomos ilyen radikális lépést tenni két hónappal a jelentkezési határidő előtt – nyilatkozta az ATV-nek tegnap a Fidesz alelnöke, aki a parlament oktatási bizottságának az elnöke is. Azt mondta, hogy a keretszám csökkentése „túl durva és túl gyors”.
