Mostanáig nem épült nemzetközi regionális reptér a Székesfehérvár melletti Börgöndön – ez talán az egyetlen tény, amelyben a székesfehérvári önkormányzat és a reptérfejlesztésre vállalkozó projektcég, az Alba Airport Kft. egyetért. Pedig az eredeti tervek szerint két évvel ezelőtt, de a módosított szerződés szerint is legkésőbb 2012 nyaráig át kellett volna adni a légi forgalomnak a vadonatúj létesítményt. Ám még meg sem kezdődött a kivitelezés.

A városnak nemrég elfogyott a türelme. A konfliktust idén októberben Cser-Palkovics András polgármester tárta a nyilvánosság elé, amikor is egy zárt képviselő-testületi ülés után bejelentette: Fehérvár visszakéri a börgöndi ingatlant a beruházótól, mivel évek óta nem történt semmilyen érdemi előrelépés a repülőtér ügyében. A fideszes városvezető jelezte: szeretnének megállapodni az Alba Airport Kft.-vel, ám ha ez nem sikerül, vagy a cég nem adja vissza önként és ingyen a területet, akkor érvényesíteni fogják vele szemben a szerződésben kikötött egymilliárd forintos kötbért.

– A helyzet azért ennél sokkal bonyolultabb – szögezte le kérdésünkre Nyíri Viktor, a beruházó cég képviselője. – Egyrészt nem tartjuk megalapozottnak a kötbérigényt, másrészt szeretnénk peren kívül megállapodni az önkormányzattal. Az ajánlatunkra azonban eddig még nem kaptunk választ.

A közel 300 hektáros börgöndi ingatlant a székesfehérvári és az abai önkormányzatok évekkel ezelőtt azzal a feltétellel adták át az Alba Airport Kft.-nek, hogy a vállalt határidőig elkészül a légi kikötő. A kft. 98 százalékos tulajdonrészét az egyik legismertebb hazai ingatlanfejlesztő cég, a Nagygyörgy Tibor és Nyíri Viktor vállalkozók tulajdonában lévő Biggeorge’s-NV csoporthoz tartozó Pro-Omikron Kft. birtokolja, amelynek befektetőként több mint 15 milliárd forintot kellene előteremtenie a fejlesztésekhez. Az elképzelések szerint a börgöndi reptér – elsősorban a fapados légitársaságoknak köszönhetően – jelentős forgalmat vehetne át Ferihegytől, hiszen Börgönd a budai kerületekből az M7-es autópályán fél óra alatt elérhető.

Nyíri Viktor kérdésünkre elmondta, vis maior helyzet alakult ki, amely számos okra vezethető vissza. Ezek közé sorolta, hogy jelentős késéssel született meg a légtér kijelölését tartalmazó jogszabály, de az engedélyeztetés során a székesfehérvári önkormányzat is elmulasztott megadni néhány fontos hozzájárulást. A 2005 óta tartó engedélyezési eljárás csúszása miatt rászakadt a projektre a 2008 óta tartó hitelválság, de lassította a beruházást a Malév meggyengülése, majd csődje is, ami a Ferihegy I. terminál bezárását eredményezte. Nyíri Viktor hozzátette, az Alba Airportnak nem sikerült kormányzati támogatást szereznie, holott a megváltozott gazdasági környezetben e nélkül nem valósítható meg az ország és a régió gazdasági-turisztikai fejlődése szempontjából is fontos projekt.

A reptérügyben az önkormányzat által nyilatkozatra kijelölt Szigli István, a testület gazdasági szakbizottságának alelnöke nem érti, miért hivatkozik a befektető elmaradt kormányzati támogatásra, amikor korábban ilyen feltételről szó sem volt. Sőt, az Alba Airport még a legutóbbi határidő-módosításkor sem jelezte, hogy állami segítség nélkül megvalósíthatatlannak tartja a reptérépítést – tette hozzá.

A szakításhoz vezető útról a felek nem kívántak további részleteket elárulni arra hivatkozva, hogy a decemberi közgyűlésen megpróbálnak megállapodni egymással. Ez azonban nem tűnik egyszerűnek, hiszen a fehérváriak egymilliárdos kötbérigényét vagy a reptér területének ingyenes visszaadását az Alba Airport megalapozatlannak tartja. Ráadásul a cég közlése szerint eddig több mint másfél milliárd forintot költöttek már a projektre. Mivel a szakítást a város kezdeményezte, így az önkormányzatnak feltehetőleg a bíróságon kell megküzdenie az igazáért. A tárgyalóteremben azonban számos tényező aligha kerül majd szóba. Így például az, hogy az előző városvezetés – élén Warvasovszky Tihamér MSZP-s polgármesterrel – még teljes mellszélességgel támogatta a reptérépítést, ám Cser-Palkovics András az elmúlt két évben mintha kevésbé lelkesedett volna a beruházásért. Cser-Palkovics András mindenesetre személyes sikerének tartja, hogy 2010-ben az ő közbenjárására térhetett vissza a börgöndi füves leszállópályára az onnan átmenetileg száműzött helyi Albatrosz Repülő Egyesület. A városvezető az elmúlt időszakban többször is kifejtette, a sportcélú repülésnek a beruházástól függetlenül továbbra is helyet kell biztosítani Börgöndön.

A repülőegyesület egyébként igen erős érdekérvényesítő képességekkel rendelkezik a városban: elnöke, Szilády Dezső a 2010-es önkormányzati választásokon a Fidesz színeiben indult, és bár nem jutott be a közgyűlésbe, jelenleg külsős tagja az egyik szakbizottságnak. A szervezet súlyát növeli az is, hogy gyakori vendégnek számít a börgöndi sportrepülők között ifjabb Orbán Győző, a miniszterelnök testvére. Az Albatrosz egyébként a jelenlegi helyzet fenntartásában érdekelt, hiszen ha megépülne a nemzetközi regionális reptér, azt a jelenlegi ingyenes megoldás helyett csak bérleti díj ellenében használhatnák hobbi- és sportcélokra.

Az egykori katonai légibázis Börgönd település határában, ebből egyelőre nem lesz nemzetközi légikikötő