Semjén Zsolt visszatámad

Visszautasította az őt ért „erkölcsi természetű támadásokat” Semjén Zsolt – a miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szombaton először állt a nyilvánosság elé, amióta a szakdolgozatát vizsgáló ELTE-bizottság súlyos tudományetikai vétséget állapított meg.

A kormányfőhelyettes teljes nyitottságáról biztosította a közvéleményt szombati sajtótájékoztatóján, mégsem válaszolt újságírói kérdésekre. Arra viszont emlékeztetett, hogy minden releváns iratot nyilvánosságra hozott, és „szerénytelenség nélkül” állíthatja, hogy szakmai kompetenciája, hozzáértése nem kérdőjelezhető meg, mivel tíz féléven keresztül az összes bizonyítványa jeles vagy kitűnő volt, sőt a diplomájára is jelest kapott. Szakdolgozatának vitatott szövegeit pedig az ELTE oktatóinak is ismernie kellett, tette hozzá a kereszténydemokrata politikus, aki szerint „ha bármilyen tudományetikai vétséget követtem el, miért nem akkor jelezték, miért most, húsz év után akarnak pellengérre állítani?”.

Semjén megfogalmazása szerint mindenben az ELTE oktatóinak intenciói szerint és teljes jóhiszeműséggel járt el, ezért visszautasítja az erkölcsi támadásokat. Idetartozik, hogy a vizsgálat eredményének pénteki ismertetése után még azt tudatta a Miniszterelnökség, hogy Semjén Zsolt tudomásul veszi annak eredményét. Abban viszont kimondták a súlyos etikai vétséget.

Az ügy kirobbantását a miniszterelnök-helyettes egyébként politikai ellenfelei „fekete píár-akciójának” tulajdonítja: „karaktergyilkosságra készülnek ellenem” – fogalmazott. A politikai harcra Semjén Zsolt készen áll, a magánéletét érintő támadásokat viszont tisztességtelennek tartja. De elviseli, hiszen neki – mint megtudhattuk – életcélja, küldetése van, mégpedig „a nemzet újraépítésének szolgálata”.

Miután Semjén a rövid sajtónyilatkozat felolvasása után nem válaszolt újságírói kérdésekre, így azt is hiába tudakoltuk tőle, hogy – az LMP felszólításának eleget téve – lemond-e tisztségeiről. Az elmondottakból azonban az következik, hogy ilyen lépést egyelőre nem tervez. Semjén Zsolt szociológiai szakdolgozatának vizsgálata pénteken fejeződött be az ELTE-n: Tausz Katalin dékán bejelentése szerint a vizsgálóbizottság „jelentős mennyiségű szövegazonosságot állapított meg Semjén Zsolt szakdolgozata és Molnár Attila Károly később publikált írásai között”, ami súlyos szakmai és etikai vétség, de az egyetem nem tudja szankcionálni.

Ahogy arról már a plágiumbotrányt kirobbantó Hvg.hu nyomán lapunk is beszámolt, Semjénnek a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián írt doktorija hemzseg a jelöletlen idézetektől, ezt a szöveget újra is hasznosította szociológiai szakdolgozatként az ELTE-n. Az ELTE az eredeti plágiumváddal sem akkor, sem a mostani vizsgálatban nem foglalkozott – a vizsgálati jelentés szerint azért, mert a korabeli szerzői jogi törvény alapján az önplágium nem jogsértő.

A vizsgálóbizottság azt ellenőrizte, megfelel-e a valóságnak, hogy a dolgozatból készült egy második, bővített kiadás is, és abban 14-15 oldalnyi szöveg azonos-e Molnár két tanulmányának szövegrészleteivel. Ezt bizonyítottnak találták, vagyis: Semjén plagizált. A dékán azonban úgy vélte, további lépésekre nincs jogi lehetőségük, mert a dolgozat megírása idején hatályos szabályozás nem írta elő az idézés és a hivatkozás pontos előírásait. A vizsgálóbizottság állásfoglalására – miszerint Semjén súlyos tudományetikai vétséget követett el –a Miniszterelnöki Sajtóiroda annyit reagált, hogy a miniszterelnök-helyettes tudomásul veszi az ELTE bizottságának állásfoglalását, „Semjén Zsolt így – az ELTE-vel egyetemben – véglegesen és hivatalosan is lezártnak tekinti a témát”.

Jobbágyi menteget, Molnár védi magát

Súlyos hibákat vétett a Semjén Zsolt szakdolgozatát vizsgáló bizottság Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára szerint, aki azt mondta, Semjén Zsolt akár pert is indíthatna jó hírnév megsértése miatt. Az egyetemi tanár azt mondta, tudomása szerint Semjén Zsolt nem kapott határozatot a vizsgálóbizottságtól, pedig szerinte ennek elküldése kellett volna hogy legyen az első. Jobbágyi Gábor elmondta, alapvető gond az, hogy a bizottság abban látott vétséget, hogy Semjén Zsolt dolgozatának egy része megegyezik a konzulensének egy évvel később publikált cikkével.

Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, plagizálni, szerzői jogot sérteni úgy lehet, hogy egy már nyilvánosságra hozott műbe ütközik bele az utóbb megírt mű, nem pedig fordítva. Az ELTE docensének nem mutatták be Semjén Zsolt szakdolgozatának második változatát, melyben több oldal szinte szó szerint megyegyezik a docens később publikált tanulmányaival

– állítja Molnár Attila Károly újabb nyilatkozatában, amely szombaton este jelent meg a Mandineren. „Semjén Zsolt szakdolgozatának első változatát most is jónak tartom és a rá adott elégtelen osztályzatot elfogultnak. Az államvizsgája lebonyolítói nem tartották fontosnak, hogy az átírt (második) dolgozatát nekem bemutassák és azt véleményezzem. Aki ezzel ellenkezőt állít vagy sejtet, az legyen kész vádját bíróságon is megvédeni” – közölte Molnár Attila Károly, Semjén Zsolt egykori témavezetője.

A plágiumügy kirobbantását Semjén politikai ellenfelei „fekete píár-akciójának” tartja
A plágiumügy kirobbantását Semjén politikai ellenfelei „fekete píár-akciójának” tartja FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.