Normakontrollt kért az államfő
Az AB eljárása szerinte lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni. A testületnek harminc napon belül kell döntenie az indítványról. „Az elfogadott törvény alkotmányosságát alapos vizsgálatnak vetettem alá. Ennek során megvizsgáltam elfogadásának módját, valamint alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait” – tudatja Áder. Szerinte az minden párt és képviselőjelölt számára „garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét”. Mindazonáltal az AB-t arra is kéri, hogy az egész jogszabályra vonatkozóan fogalmazza meg azokat alkotmányos követelményeket, amelyeknek egy ilyen törvénynek meg kell felelnie.
A legtöbb bírálat a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette –jegyezte meg az államfő. Annak két formáját viszont – a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját – semmilyen alkotmányos kifogás nem érte. A Magyarországon élőkre vonatkozó szabályozás kapcsán viszont talált alkotmányosan aggályos részeket.
„A választójog gyakorlásának feltételeként meghatározott központi névjegyzékbe való kérelemre történő felvétel szükségességének kérdését” viszont – bár a vita elsősorban erről folyik – Áder nem vizsgálta, mert a regisztráció legfontosabb szabályait az alaptörvény kiegészítő rendelkezései közé vették be, tehát alkotmányos rangra emelték. Egyébként az erről szóló indítványt pár hete Áder aláírta, vagyis a feliratkozással egyetért, ami az AB-hez címzett mostani beadványából is kiderül.
Aggályosnak tartja ugyanakkor, hogy a regisztrációt csak a lakóhely szerinti jegyzőnél lehet kezdeményezni, ami az államfő szerint indokolatlan jogkorlátozást jelent. Hasonlóképpen kifogásolja, hogy a Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező állampolgárok személyesen nem, csak levél útján kezdeményezhetik a választói névjegyzékbe vételüket.
A kampányszabályok kapcsán a köztársasági elnök bátrabbnak mutatkozott, s lényegesen fontosabb alkotmányossági problémákra mutatott rá. Észrevételezi például azt, hogy az országos kereskedelmi rádiók és tele víziók a kampány idején egyáltalán nem sugározhatnak politikai hirdetést. Ez szerinte a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát egyaránt sérti. Emellett szükségtelen korlátozásnak tartja azt is, hogy a közszolgálati médiumok a választást megelőző negyvennyolc órában nem közvetíthetik a pártok reklámjait.
Az államfő emlékeztet arra is, hogy az AB a közvélemény kutatási adatok kampányidőszakban való közölhetősége kapcsán korábban már döntött, s alkotmányellenesnek tartotta, hogy a politikai szervezetek támogatottságát mutató felméréseket a szavazás napja előtt nyolc nappal nem lehetett közzétenni. Az új törvény hatnapos moratóriumot tartalmaz, ami Áder szerint szintén alkotmányellenes.
Azt viszont az államfő nem kifogásolja, hogy hirdetési piac szereplői között más különbséget is tesz az új törvény. A lapok és az internetes hírportálok csak akkor közölhetnek politikai reklámot, ha hirdetési tarifáikat előzetesen közzéteszik, a választás után pedig számot adnak a politikai hirdetésekből származó bevételeikről. Ilyen követelményt a közterületi plakátok esetében nem fogalmaztak meg, aminek csak egyetlen oka lehet: ezt a piacot Fideszhez közeli cégek uralják.
Politikai reakciók: mindenki örül, de másért
Kövér László jónak tartja, hogy az AB elé kerül a választási eljárási törvény. A házelnök alkotmányos meggyőződését azonban nem sérti a jogszabály. Kövér szerint az AB-nek e törvényről hozott akár pozitív, akár negatív döntése „lezárhatna bizonyos későbbi vitákat, és elébe mehetne ellenzéki politikai manipulációs törekvéseknek”, amelyek adott esetben egy választási eredmény legitimitását próbálnák kétségbe vonni. A Fidesz-frakció is üdvözli az államfő döntését. A kormánypárt szerint egy új választási rendszer nagyon sok részletszabályt tartalmaz, és fontosnak tartja, hogy ezek mindegyikéről véleményt nyilváníthassanak az alkotmánybírák.
Az MSZP üdvözli, hogy a köztársasági elnök részben fontolóra vette a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos aggályaikat. Mesterházy Attila elnök jelezte: méltányolják, hogy Áder János előzetes normakontrollt kezdeményezett a jogszabály egy részét illetően, sajnálják ugyanakkor, hogy nem az egészet tette kifogás tárgyává.
A szocialisták meggyőződése, hogy „a Fidesz–KDNP pártszövetség által elfogadott választási eljárásról szóló törvény a demokratikus választási rendszert felszámolja Magyarországon”.
Ennek ellenére remélik, hogy, az AB „felelős, a magyar nemzet érdekeinek megfelelő ítéletet fog hozni”. Az Együtt 2014 szerint az államfő alkotmányossági vétója egy utolsó esélyt kínál arra, hogy a választópolgárok minden szempontból demokratikus folyamat során választhassanak 2014-ben. Az LMP reméli, hogy az AB alaptörvény-ellenesnek mondja ki a választási regisztráció intézményét és a kereskedelmi médiumokra vonatkozó kampánytilalmat is.
A Jobbiknak „nincsenek illúziói”, a párt szerint „ahogy a köztársasági elnök intézményét, úgy az AB többségét is pártkatonákkal töltötték fel a kormánypártok”, ezért a Jobbik szerint az egész eljárás inkább színjáték.
